Hírlevél feliratkozás
Kircsi András
2020. október 12. 10:32 Adat

A tavaszi járványhullámot megúsztuk itthon, a halálozásokat nem

A kelet-európaiság rosszabb hatással van a halálozásokra, mint a koronavírus: a korábbi években rendre Bulgária, Litvánia, Lettország és Magyarország vezette az európai halálozási statisztikákat, és ez idén is ugyanígy alakult, hiába esett erre az időszakra a koronavírus-járvány első hulláma. Ráadásul ezek az országok jellemzően megúszták az első hullámot, idén tavasszal csak Lettországban haltak meg kevéssel többen, mint a korábbi években.

 

Az Eurostat megvizsgálta, hogy a járvány első hullámának tekintett március 1. és május 30. közötti időszakban Európa 24 országában mennyire ugrott meg a halálozás a korábbi évek átlagához viszonyítva. Ezek összesített adatok, nem csak a koronavírus által okozott halálozások, de természetesen azt is tartalmazzák. Az ebből készült ábrát elemezve kiderül, hogy:

  • Magyarországon összességében kevesebben haltak meg a járvány első hulláma alatt, mint a 2016-2019-es évek tavaszi időszakának átlagában.
  • Ezzel együtt a lakosságarányos halálozás a negyedik legmagasabb volt Európában; magasabb, mint a koronavírus által leginkább sújtott Olaszországban, Spanyolországban vagy Belgiumban.
  • Az európai országok halálozási statisztikái jól mutatják, hol volt erős a járvány első hulláma: azok az országok, ahol megugrottak a halálozások, ugyanazok, mint amelyeket a hírekben legtöbbet láthattunk.

Az első hullám által leginkább érintett országok (Olaszország, Spanyolország, Belgium) a járvány miatt a halálozási számokban felzárkóztak a múltban legrosszabbul teljesítő kelet-európai országokhoz, ám tavasz óta ez a különbség vissza is állt a korábbi évek szintjére a statisztikák alapján. A hosszabb távú átlagokat a tavaszi járványhullám egy pillanatra felborította, és kiegyenlítette egyes tagállamok jellemző halálozási számait, ám mindent egybevetve még ezzel együtt is fontosabb, hogy egy országnak milyen az egészségügyi rendszere vagy lakosainak az általános egészségügyi mutatói, mint a koronavírus miatt megugrott halálozások.

Egy mondattal érdemes kitérni Svédországra is, amely eltérő járványkezelési stratégiája miatt viták kereszttüzében állt a tavaszi járványhullám alatt. Az adatok alapján az látszik, hogy Svédország halálozási mutatói a járványban jobban érintett európai országok átlagához igazodnak, az olasz, spanyol, belga hármasnál kedvezőbben, leginkább a holland és francia számokhoz hasonlóan alakultak.

Az Eurostat tavaszi adatai alapján tehát egy ország összesített halálozási mutatóit valószínűleg jobban befolyásolta a gazdasági jólét, az egészségügyi rendszerek minősége és az emberek általános egészségügyi állapota, mint a járvány által okozott többlethalálozás. De ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez a járvány második hullámában is feltétlenül így lesz.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA halálozási adatokból is látszik, hogy a Covid-19 veszélyesebb az influenzánál, de meg lehet fogniAz egészségügyi rendszer szükséges fejlesztéséről gondolkodóknak a járványok kezelését bele kell illeszteni a betegségek és a kezelési módszerek fejlődésének hosszabb távú tendenciáiba.

Adat Eurostat halálozás járvány koronavírus többlet halálozás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Stubnya Bence
2020. október 18. 12:19 Adat

Sok magyar munkahelyen meg sem próbálják motiválni a dolgozókat

Igazán motiváló munkahelyből kevés van Magyarországon más EU-tagállamokhoz képest.

Jandó Zoltán
2020. október 17. 16:55 Adat

Heti 10 óránál is többet videokonferenciázik a magyar felnőttek tizede

A rezsibe nem száll be a munkáltató, de eszközt a dolgozók közel fele kapott az online meetingekhez.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.