Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. július 13. 18:06 Adat

Nem csak a koronavírus miatt drágulhatnak idén az élelmiszerek

(Fehér Péter a Danube Capital junior elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

 

A hazai agrárium tartós növekedési pályán van: 2012 óta 28,5 százalékkal bővült a kibocsátása, amely tavaly már 2789 milliárd forintot tett ki. A legnagyobb növekedés az állattenyésztésben volt, 2012 óta 32,6 százalékkal bővült a kibocsátás az élő állatok és állati termékek esetében.

 

A jó teljesítmény értékét növeli, hogy tavaly az agráriumnak számos kihívással kellett szembenéznie, elég csak a sertéspestisre vagy a száraz, majd nagyon is csapadékos időjárásra gondolni. Nehezítő körülményből idén sincs hiány. Az első negyedévben az ágazatnak egy korábban nem látott kihívással kellett szembenéznie: egy világméretű járvánnyal, a COVID-19-cel. Emiatt szállítási nehézségek léptek fel, beszűkültek az agrártermékek szempontjából releváns piacok, amelyek közül a szállodáké, éttermeké, kávézóké (HoReCa-szektor) lényegében megszűnt. Ez sok kis- és közepes vállalkozást hozott nehéz helyzetbe a dísznövénytermesztőktől a sörfőzdékig.

A nyugat-európai HoReCa-szektor átmeneti megszűnésével egyebek mellett spanyol és német sertéshús árasztotta el hazánkat, ezzel súlyosbítva a hazai termelők amúgy is nehéz helyzetét. De az EU-ba áramló olcsóbb brazil és thaiföldi import csirkehús is nyomás alatt tartotta az uniós árakat. Számos egyéb tényező hátráltatta már az év elején az ágazatot, és bár már újraindulóban van világszerte sok ország gazdasága, azonban a teljes kapacitás elérésére még várhatóan*egy esetleges második hullám függvényében, számos országban ismét növekedni kezdett a fertőzöttek száma hónapokat kell várni.

A mezőgazdasági munkák megkezdését követően a másik nagy kihívás a száraz időjárás volt. Júniusban ugyan megérkezett a várva várt csapadék (egyes helyeken a földeken áll a víz), ugyanakkor ez a búza szempontjából későn érkezett, így várhatóan kevesebb búzát takaríthatnak be idén a gazdák. A csapadék a kukorica fejlődésére lehetett jó hatással, ugyanakkor még kérdéses, hogy az idei nyár további részében milyen időjáráshoz lesz szerencséjük a hazai gazdáknak.

Az elmúlt évtizedekben intenzív melegedés indult meg globálisan, ami hazánkat is jelentősen érinti. Hazánk nyári középhőmérséklete az elmúlt közel négy évtizedben több mint két fokot emelkedett. Nő a forró, hőhullámokkal érintett napok száma, miközben a fagyos napoké csökken (ami a tavaszi virágzás időszakában persze jó hír lehet, ugyanakkor a téli, őszi időszakban már kevésbé). A csapadékmennyiségekben is nagyobb változékonyság látszik.

Ennek eredményeként az elmúlt néhány évben rendre szárazan indult a tavasz, és abban egyelőre nem érdemes reménykednünk, hogy ez a jövőben nagy mértékben jobbra forduljon. Az elmúlt években a hazai mezőgazdaság a terméseredményeket tekintve többnyire szerencsés volt még a nehezítő körülmények ellenére is, ugyanakkor a klímaváltozás fokozódásával együtt az ágazatot érintő intézkedések (például öntözésfejlesztés, tározók építése) felgyorsítására lenne szükség.

A gazdák helyzetét javítandó idén április 20-án a korábbi évekhez hasonlóan a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter kihirdette a tartósan vízhiányos időszak kezdetét, amit többnyire a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével tesznek meg. A tartósan vízhiányos időszak kihirdetésével a gazdálkodók vízdíjterhei minimalizálhatók.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar mezőgazdaságot az elsők között száríthatja el a klímaváltozásA déli országok mellett a Kárpát-medence van leginkább kitéve a klímaváltozásnak Európában. A szárazság várhatóan harmadával csökkenti a termésátlagokat. 

A gyümölcstermesztők számára sem indult jól az év, a tavaszi fagyok jelentősen csökkentették a várható termésmennyiségeket egyes gyümölcskultúráknál, akár közel 50 százalékkal is (mint a meggynél és az almánál). De az aszályos időjárás, majd az azt követő jelentős mennyiségű csapadék sem könnyítette meg az ágazat szereplőinek munkáját, mivel a nedves időjárás kedvez a növényi megbetegedéseknek. A helyzetet tovább rontja, hogy egyes gyümölcsökből (például almából) tavaly is kevesebb termett az átlaghoz képest. Ezek a tényezők várhatóan a gyümölcsárak további emelkedésének irányába hatnak idén az év további részében is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHova drágul még az alma?Nem a koronavírus, hanem a tavaszi fagy felel a legdurvább drágulásért.

A sertéspestist idehaza eddig ugyan csak a vaddisznóállományban mutatták ki, de már így is jelentős hatást gyakorolt hazánk sertéságazatára. A betegség miatt hazai sertést már nem tudunk számos exportpiacra szállítani, így például Kínába és Japánba, valamint Dél-Koreába sem. Vannak országok, ahol még szigorúbb egyedi elbírálásokhoz kötik a sertéshús, illetve az ezekből készült termékek importját, míg egyes országok teljesen megtiltották a magyar sertéshús bevitelét. Ezek mind jelentős hatást gyakorolnak a hazai sertéságazatra.

Bár Németországban még nincs jelen a vírus, egy esetleges tömeges megbetegedés jelentős hatást gyakorolhatna az így is tekintélyes változásokon átmenő globális sertésszektorra. Németország jelentős beszállítója lett Kínának, az európai árakat pedig többnyire ez befolyásolja: idén februárban a megnövekedett kereslet miatt a vágósertés felvásárlási ára közel 50 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (a magyar árak a német árakat követik). A korlátozások miatt ugyan az árak csökkentek, azok feloldását és a kereslet újbóli élénkülését követően ismét emelkedésnek indulhattak.

Az Európai Unióból Kínába exportált mennyiség számottevően nagyobb volt az egy évvel korábbihoz képest januárban, ugyanakkor elmaradt a tavaly novemberitől. Azaz még ha kis mértékben is, de csökkent az ázsiai ország importigénye. A koronavírus ott is visszavetette a keresletet, amely a korlátozások feloldásával kezdett ismét élénkülni. Ezek mind nagymértékben hatnak a hazai sertéságazatra: 2002 óta közel 62 százalékkal nőtt a vágósertés felvásárlási átlagára idehaza, de tavalyhoz képest is jelentős, 22,5 százalékos átlagár-emelkedés ment végbe.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚj korszak jöhet a hentesnél: a sertéshús drágább lehet, mint a marhaMár hónap alatt akár hatvan százalékkal is drágulhat a sertéshús ára Magyarországon a Kelet-Ázsiában egyre inkább terjedő sertéspestis miatt.

Az agráriumra további súlyos kihatásokkal lehet még egy állati eredetű megbetegedés, a madárinfluenza. Ez a vírusos betegség a házi és a vadon élő madarakat egyaránt érinti, továbbá a kórokozó változékonysága miatt a vírusnak kialakulhat olyan változata is, amely az embereket is képes megbetegíteni. Mindazonáltal Európában ennek kicsi az esélye a szigorú állattartási gyakorlatok és a baromfiból származó termékek fogyasztási szokásai miatt (hőkezelés).

Mindezek ellenére az érintett ágazat szereplőinek érdemes felkészülniük és követni a Nébih oldalán található teendőket a járvány terjedésének megfékezése érdekében, mivel az epidémia legutóbbi hazai megjelenésének (2016-2017-ben) 17-19 milliárd forintnyi kár és több mint 3,2 millió leölt állat lett az eredménye. A kár jelentős része a leölt állatokból adódó veszteségekből, a telepek felszámolása után kötelezően végrehajtandó fertőtlenítésből, valamint az exportpiacok beszűküléséből származott.

Európa számos országában felütötte már a fejét a madárinfluenza, így 2019-ben Németországban, Franciaországban, Dániában, Lengyelországban, Olaszországban, az Egyesült Királyság területén, valamint Bulgáriában és Szlovákiában is, ugyanakkor ezek közül egyes országok már sikeresen megküzdöttek a betegséggel (Franciaország, Egyesült Királyság, Dánia). A legnagyobb problémát az állatok leölésén túl az exportpiacok beszűkülése vagy bezárása jelentheti; bár ahol az EU-ban alkalmazott reorganizációs elveket elfogadják, ott jelenleg nem került veszélybe a hazai baromfik értékesítése. Vannak azonban olyan piacok, amelyek bezártak a hazai baromfitermékek előtt, ilyen Ázsia egy része. Ugyanakkor a járványhelyzet a Nébih információi szerint kedvezően alakul idehaza, Békés megye nagy részén a hivatal megszüntette a megfigyelési körzeteket, így Békés megye nagy részéről zavartalanul folytatódhatnak a belföldi és az EU-ba irányuló szállítások.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy magyar táj, ahol kihasználják a szélsőséges időjárástAz iregszemcsei kutatóintézet vetőmagjából származott egykor a francia napraforgótermés fele, most mikroklímájukat kihasználva kísérleteznek szárazságtűrő fajtákkal.

Adat agrárium járvány kibocsátás klímaváltozás koronavírus mezőgazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Jandó Zoltán
2020. október 20. 12:27 Adat

A román munkaerő termelékenyebb lett, mint a magyar

Először fordult elő, hogy az uniós statisztika szerint Románia megelőzte Magyarországot munkatermelékenységben. A régió fokozatosan húz el mellettünk.

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Fontos

Mészáros R. Tamás
2020. október 20. 06:47 Vállalat, Világ

A tudomány szerint lehetetlen, az Alibaba alapítója mégis kilapítaná a világot

Jack Ma a világ egyik leggazdagabb üzletembere megtörné a multik uralmát a kkv-k kereskedelmének felfuttatásával, de forradalmának kifutása erősen kétséges.

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.