Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 10. 19:29 Adat

Nem védi az időseket a koronavírustól az újszülöttkori BCG-oltás

(Az írás eredetileg az MTA KTI blogján jelent meg. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az utóbbi időben sok cikket lehetett olvasni arról, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a BCG-oltás, lassabban terjedt el a koronavírus. Viszont ahhoz, hogy pontosan megtudjuk, hogy véd-e, és ha igen, kiket, meg kell várni az éppen zajló klinikai kísérletek eredményét. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy abban biztosan nem reménykedhetnek a magyarországi idősek, hogy az újszülött korukban megkapott oltás megvédi őket a betegségtől.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közülSzámos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Már márciusban felmerült az ötlet, hogy a BCG-oltás védhet a COVID-19 ellen is. Ezt azóta még nem sikerült bizonyítani, de a WHO tájékoztatása szerint már több klinikai kísérlet is zajlik, amelyek alapján biztosabbat mondhatunk majd arról, hogy tényleg hatásos-e az eredetileg a tuberkulózis megelőzésére szolgáló védőoltás a koronavírus ellen.

A hipotézist először felvető cikk szerzői arra figyeltek fel, hogy azokban az országokban, ahol kötelező ez az oltás gyerekkorban – mint például Magyarországon is – sokkal lassabban terjed a vírus, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező BCG-oltás – például Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

Fontos viszont tisztázni, hogy ez a korreláció még nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. Például arra, hogy a dél-európai országokban gyorsabban terjedt el a vírus, számos alternatív magyarázat létezik, nem kell rögtön a BCG-oltásra gondolnunk: az eltérő társadalmi normák, életkori struktúra és eltérő járványügyi intézkedések is olyan tényezők lehetnek, amelyek befolyásolják a vírus terjedését. Másrészt a fenti cikket kritizáló írások arra is felhívják a figyelmet, hogy a BCG-oltás a rendelkezésünkre álló tudásunk szerint a beoltott gyerekeknek is csak körülbelül 12 éves korukig ad védettséget a tuberkulózis ellen, ezért meglepő lenne, ha kiderülne, hogy egy másik betegség ellen (amire pedig nem direkt fejlesztették ki) ennél sokkal tovább véd.

A BCG-oltásba vetett reményt viszont táplálhatja, hogy vannak kutatások, amik alapján feltételezhetjük, hogy a BCG-nek általános immunerősítő hatása van, amely akár idősebb korig is kitarthat, illetve, hogy számos más tényezővel összevetve a BCG-átoltottság függ össze legerősebben a COVID-19-ben meghaltak arányával.

Az, hogy véd-e a BCG-oltás a COVID-19 ellen is, és hogy pontosan kiket véd, fontos információ lenne a döntéshozók számára. Ha például kiderül, hogy a BCG-vel oltott kisgyerekek védettek (vagy védettebbek) a COVID-19-cel szemben is, akkor azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-védőoltás, a bölcsődéknek, óvodáknak és az iskolai alsó tagozatoknak az újranyitása kisebb kockázattal jár, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező oltás. Ha azt tudjuk meg, hogy felnőtteket (is) védi az oltás (vagy az oltás megismétlése), akkor pedig érdemes lehet elsőként a veszélyeztetett csoportok tagjait (időseket, egészségügyi dolgozókat) beoltani.

A klinikai tesztek viszonylag lassan zajlanak le, az eredményeikre még várni kell. De addig is egy lépéssel tovább tudunk menni az országok közötti korrelációkat vizsgáló elemzéseken, és országon belüli adatok elemzésével tudunk mondani valamit a BCG-oltás hatásáról: Magyarországon 1954-ben vezették be az újszülöttek kötelező BCG-oltását. 1950 és 1953 között az újszülötteknek a 30-40 százalékát oltották, ezelőtt pedig nem volt széleskörű újszülöttkori BCG-oltás. Vagyis a 66 évesek és idősebbek között még sokan vannak, akik nincsenek beoltva, míg a 66 év alattiak körében szinte mindenki be van oltva.

Ez segíthet annak a megállapításában, hogy az időseket védi-e a gyerekkori oltás. A következő ábra azt mutatja, hogy az egyes életkorba tartozó emberek mekkora része halt meg koronavírusban 2020. június 4-ig Magyarországon.

 

Tudjuk, hogy a koronavírus annál veszélyesebb, minél idősebb a beteg, és az ábrán az is látszik, hogy mennyire gyorsan növekszik az életkorral a halálozási arány: az 50 év körülieknek körülbelül 0,001 százaléka míg a 90 évhez közelítőknek 0,1 százaléka halt meg koronavírusban. Magyarországon éppen a legidősebbek azok, akik nem kaptak BCG-oltást újszülött-korukban, viszont az oltástól függetlenül is azt várnánk, hogy az idősebb korúak között több lesz a halálos áldozat. Azonban ha a BCG-oltás valóban hatásosan védene, akkor azt is várnánk, hogy 65 és 66 év között nagyobbat ugrik a halálozási arány, mint más korosztályoknál. A 66 évesek nemcsak idősebb koruk, hanem ezen felül még a BCG-oltás hiánya miatt is veszélyeztetettebbek lennének.

Ilyen ugrást viszont egyáltalán nem látunk az ábrán. Az életkorral alapvetően folyamatosan növekszik a koronavírusban elhunytak aránya.

Vagyis az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a COVID-19 betegség a körükben. Ezért rendkívül félrevezetőek azok az újságcikkek – például ez a Blikkben megjelent írás – amik azt sugallják, hogy aki megkapta a BCG-t újszülöttként, az nyugodtabb lehet.

Richard Bluhm és Maxim Pinkovskiy a Németország keleti és nyugati régiói közötti oltottságbeli különbséget vizsgálva ugyanerre a következtetésre jutott: az ő elemzésük alapján a volt NDK területén tapasztalható alacsonyabb halálozási rátát sokkal inkább földrajzi tényezők okozzák, egyrészt hogy Nyugat-Németországba előbb ért a járvány, mint a keleti tartományokba, másrészt, hogy az országon belüli ingázás nem kelet és nyugat között erős, hanem a keleti és a nyugati országrészeken belül. Az ő elemzésük alapján nemcsak az időseknél, hanem a 35-59 éves lakosoknál is az látszik, hogy nem véd a BCG-oltás.

Mindenképpen nagyon fontos lesz megtudni a klinikai vizsgálatok eredményeit, de az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján abban nem érdemes reménykedni, hogy a gyerekkorban megkapott oltás az időseket is védi. Az újraoltás ettől még elképzelhető, hogy hatásosnak bizonyul, illetve ha csak a gyerekeket védi a BCG-oltás, az is jelentősen lassíthatja a járvány terjedését.

Frissítés: 1959-től megszervezték minden olyan 1. 5. és 8.-os általános iskolás gyerek újraoltását, akik nem rendelkeztek a tuberkulózis ellen kellő védettséggel. Tehát újszülött kori oltást ugyan nem kapott az 1945 és 1954 közötti generáció, de később, az általános iskolában megkapták ezt az oltást. Budapesten ennél még idősebbek is lehetnek oltva, a fővárosban például 1957-ben beoltották a 17 éves ipari tanulókat. Ezek alapján az 1944-ben született generáció a legfiatalabb, ahol még nagy számban lehetnek olyanok, akik nincsenek beoltva. Viszont Budapesten az ennél idősebbek között is nagy arányban vannak, akik megkapták az oltást iskolás korukban. Ezek alapján tehát a magyar adatokból nem lehet olyan erős következtetést levonni a BCG-oltás és a koronavírus kapcsolatáról, mint amit a cikk eredeti verziójában megfogalmaztam. A hibáért elnézést kérek.

Adat bcg-oltás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.