Hírlevél feliratkozás
Avatar
2020. június 10. 19:29 Adat

Nem védi az időseket a koronavírustól az újszülöttkori BCG-oltás

(Az írás eredetileg az MTA KTI blogján jelent meg. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az utóbbi időben sok cikket lehetett olvasni arról, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a BCG-oltás, lassabban terjedt el a koronavírus. Viszont ahhoz, hogy pontosan megtudjuk, hogy véd-e, és ha igen, kiket, meg kell várni az éppen zajló klinikai kísérletek eredményét. Ebben a cikkben megmutatjuk, hogy abban biztosan nem reménykedhetnek a magyarországi idősek, hogy az újszülött korukban megkapott oltás megvédi őket a betegségtől.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közülSzámos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Már márciusban felmerült az ötlet, hogy a BCG-oltás védhet a COVID-19 ellen is. Ezt azóta még nem sikerült bizonyítani, de a WHO tájékoztatása szerint már több klinikai kísérlet is zajlik, amelyek alapján biztosabbat mondhatunk majd arról, hogy tényleg hatásos-e az eredetileg a tuberkulózis megelőzésére szolgáló védőoltás a koronavírus ellen.

A hipotézist először felvető cikk szerzői arra figyeltek fel, hogy azokban az országokban, ahol kötelező ez az oltás gyerekkorban – mint például Magyarországon is – sokkal lassabban terjed a vírus, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező BCG-oltás – például Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.

Fontos viszont tisztázni, hogy ez a korreláció még nem jelent feltétlenül oksági kapcsolatot. Például arra, hogy a dél-európai országokban gyorsabban terjedt el a vírus, számos alternatív magyarázat létezik, nem kell rögtön a BCG-oltásra gondolnunk: az eltérő társadalmi normák, életkori struktúra és eltérő járványügyi intézkedések is olyan tényezők lehetnek, amelyek befolyásolják a vírus terjedését. Másrészt a fenti cikket kritizáló írások arra is felhívják a figyelmet, hogy a BCG-oltás a rendelkezésünkre álló tudásunk szerint a beoltott gyerekeknek is csak körülbelül 12 éves korukig ad védettséget a tuberkulózis ellen, ezért meglepő lenne, ha kiderülne, hogy egy másik betegség ellen (amire pedig nem direkt fejlesztették ki) ennél sokkal tovább véd.

A BCG-oltásba vetett reményt viszont táplálhatja, hogy vannak kutatások, amik alapján feltételezhetjük, hogy a BCG-nek általános immunerősítő hatása van, amely akár idősebb korig is kitarthat, illetve, hogy számos más tényezővel összevetve a BCG-átoltottság függ össze legerősebben a COVID-19-ben meghaltak arányával.

Az, hogy véd-e a BCG-oltás a COVID-19 ellen is, és hogy pontosan kiket véd, fontos információ lenne a döntéshozók számára. Ha például kiderül, hogy a BCG-vel oltott kisgyerekek védettek (vagy védettebbek) a COVID-19-cel szemben is, akkor azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori BCG-védőoltás, a bölcsődéknek, óvodáknak és az iskolai alsó tagozatoknak az újranyitása kisebb kockázattal jár, mint azokon a helyeken, ahol nincs kötelező oltás. Ha azt tudjuk meg, hogy felnőtteket (is) védi az oltás (vagy az oltás megismétlése), akkor pedig érdemes lehet elsőként a veszélyeztetett csoportok tagjait (időseket, egészségügyi dolgozókat) beoltani.

A klinikai tesztek viszonylag lassan zajlanak le, az eredményeikre még várni kell. De addig is egy lépéssel tovább tudunk menni az országok közötti korrelációkat vizsgáló elemzéseken, és országon belüli adatok elemzésével tudunk mondani valamit a BCG-oltás hatásáról: Magyarországon 1954-ben vezették be az újszülöttek kötelező BCG-oltását. 1950 és 1953 között az újszülötteknek a 30-40 százalékát oltották, ezelőtt pedig nem volt széleskörű újszülöttkori BCG-oltás. Vagyis a 66 évesek és idősebbek között még sokan vannak, akik nincsenek beoltva, míg a 66 év alattiak körében szinte mindenki be van oltva.

Ez segíthet annak a megállapításában, hogy az időseket védi-e a gyerekkori oltás. A következő ábra azt mutatja, hogy az egyes életkorba tartozó emberek mekkora része halt meg koronavírusban 2020. június 4-ig Magyarországon.

 

Tudjuk, hogy a koronavírus annál veszélyesebb, minél idősebb a beteg, és az ábrán az is látszik, hogy mennyire gyorsan növekszik az életkorral a halálozási arány: az 50 év körülieknek körülbelül 0,001 százaléka míg a 90 évhez közelítőknek 0,1 százaléka halt meg koronavírusban. Magyarországon éppen a legidősebbek azok, akik nem kaptak BCG-oltást újszülött-korukban, viszont az oltástól függetlenül is azt várnánk, hogy az idősebb korúak között több lesz a halálos áldozat. Azonban ha a BCG-oltás valóban hatásosan védene, akkor azt is várnánk, hogy 65 és 66 év között nagyobbat ugrik a halálozási arány, mint más korosztályoknál. A 66 évesek nemcsak idősebb koruk, hanem ezen felül még a BCG-oltás hiánya miatt is veszélyeztetettebbek lennének.

Ilyen ugrást viszont egyáltalán nem látunk az ábrán. Az életkorral alapvetően folyamatosan növekszik a koronavírusban elhunytak aránya.

Vagyis az eddigi magyarországi adatok alapján azt mondhatjuk, hogy az újszülöttkori BCG nem védi jelentősen az eleve nagy kockázatú időseket attól, hogy halálos kimenetű legyen a COVID-19 betegség a körükben. Ezért rendkívül félrevezetőek azok az újságcikkek – például ez a Blikkben megjelent írás – amik azt sugallják, hogy aki megkapta a BCG-t újszülöttként, az nyugodtabb lehet.

Richard Bluhm és Maxim Pinkovskiy a Németország keleti és nyugati régiói közötti oltottságbeli különbséget vizsgálva ugyanerre a következtetésre jutott: az ő elemzésük alapján a volt NDK területén tapasztalható alacsonyabb halálozási rátát sokkal inkább földrajzi tényezők okozzák, egyrészt hogy Nyugat-Németországba előbb ért a járvány, mint a keleti tartományokba, másrészt, hogy az országon belüli ingázás nem kelet és nyugat között erős, hanem a keleti és a nyugati országrészeken belül. Az ő elemzésük alapján nemcsak az időseknél, hanem a 35-59 éves lakosoknál is az látszik, hogy nem véd a BCG-oltás.

Mindenképpen nagyon fontos lesz megtudni a klinikai vizsgálatok eredményeit, de az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján abban nem érdemes reménykedni, hogy a gyerekkorban megkapott oltás az időseket is védi. Az újraoltás ettől még elképzelhető, hogy hatásosnak bizonyul, illetve ha csak a gyerekeket védi a BCG-oltás, az is jelentősen lassíthatja a járvány terjedését.

Frissítés: 1959-től megszervezték minden olyan 1. 5. és 8.-os általános iskolás gyerek újraoltását, akik nem rendelkeztek a tuberkulózis ellen kellő védettséggel. Tehát újszülött kori oltást ugyan nem kapott az 1945 és 1954 közötti generáció, de később, az általános iskolában megkapták ezt az oltást. Budapesten ennél még idősebbek is lehetnek oltva, a fővárosban például 1957-ben beoltották a 17 éves ipari tanulókat. Ezek alapján az 1944-ben született generáció a legfiatalabb, ahol még nagy számban lehetnek olyanok, akik nincsenek beoltva. Viszont Budapesten az ennél idősebbek között is nagy arányban vannak, akik megkapták az oltást iskolás korukban. Ezek alapján tehát a magyar adatokból nem lehet olyan erős következtetést levonni a BCG-oltás és a koronavírus kapcsolatáról, mint amit a cikk eredeti verziójában megfogalmaztam. A hibáért elnézést kérek.

Adat bcg-oltás koronavírus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2022. augusztus 9. 11:36 Adat

Az üzemanyagárstop nélkül 18 százalék lenne az infláció

Több mint két évtizedes csúcsra emelkedett az infláció júliusban, ám a hatósági üzemanyagár nélkül még ennél is sokkal magasabb lenne a mutató.

Katona Hajnalka
2022. augusztus 8. 04:34 Adat

125 millió ember szenved Európában a zajszennyezéstől, és a gazdaság fejlettségétől is függ, mikor érzik ezt problémának

Más-már területek esetén különböző módokon hat a gazdasági fejlődés a zajszennyezettség szintjére

Hajdu Miklós
2022. augusztus 5. 15:09 Adat

2008 óta nem látott mértékben estek a világpiaci élelmiszerárak júliusban

A feldolgozatlan élelmiszerek ára csökkenőbe fordult, de a feldolgozásuk és a szállításuk során felmerülő költségek miatt a boltokban ez aligha tapasztalható.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.