Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. május 31. 07:29 Adat

Több megyéből is egyik napról a másikra eltűnt a koronavírus-fertőzöttek harmada-negyede

Valószínűleg nagyon kevés értelme van azoknak a koronavírus-fertőzöttekről szóló megyei szintű adatoknak, amelyeket az operatív törzs most két hónapja naponta közöl, a számok ugyanis súlyosan pontatlanok. Az adatbázis arra jó, hogy lássuk az ország mely részén terjed jobban a járvány, de a kisebb esetszámú helyeken (és a megyék nagy többsége ilyen) gyakran egyik napról a másikra tűnik el a fertőzöttek nagy része, ami megkérdőjelezi az egész komolyságát.

Feltűnő, ha utólag változtatnak

Arról már korábban is írtunk, hogy a megyék egy részében – a kormányzat indoklása szerint adminisztratív okokból – időről időre csökken az esetek száma, ami ugye elméletileg nem lehetséges. Ez önmagában még nem olyan fura, ilyen esetben első körben nem az adatok rögzítése a fontos, hanem a fertőzöttek kezelése, így eleinte benne van a pakliban a tévedés lehetősége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán vándorolnak a koronavírus-fertőzöttek a magyar megyék közöttA szombati adatok szerint két magyar megyében is több mint egy hét után csökkent a koronavírus-fertőzöttek összesített száma, ami ugye elvileg nem lehetséges.

Magyarországon mindez azért olyan szembetűnő, mert nagyon sok megyében kifejezetten kevés esetet regisztráltak, ráadásul ezekben gyakran hosszú ideig semmilyen változás nincs, vagy csak egy-két új fertőzöttet azonosítanak. Az elmúlt két hétben a 19 magyar megyéből ötben egészen biztosan nem volt egy új eset sem, és épp ugyanennyiben haladta meg a kettőt az újonnan regisztrált fertőzöttek száma. Így azért elég feltűnő akár egy-egy utólagos átsorolás is. Ha ugyanez Olaszországban, vagy akár Romániában történik, valószínűleg nem tűnik fel, mert az esetszám növekedése elfedi az adminisztratív változtatásokat.

 

A dolog azonban csak addig védhető, amíg az átsorolások száma nem meghatározó az összes fertőzött számához képest, és nem hetekkel az eredeti rögzítés után kerül rá sor. Magyarországon azonban most már mindkét utóbbi eset teljesen általános. Arról már korábban is írtunk, hogy egyes esetekben akár két hétnyi változatlan esetszám után csökkent a hivatalos adat, de eleinte ez legfeljebb egy-egy embert érintett. Az elmúlt időszakban azonban háromszor is előfordult, hogy arányaiban kifejezetten sok fertőzött tűnt el egyes megyékből.

Minden harmadik fertőzött eltűnt

Az első ilyen eset Békésben volt május 11 és 13 között, tehát pont akkor, amikor bejelentették, hogy az összes koronavírus fertőzöttet Budapestre szállítják. A megyében két nap alatt 17-ről 11-re, azaz több mint harmadával csökkent a nyilvántartott esetek száma. Változás ráadásul azóta sem volt, így jelenleg ebben a megyében a legkisebb a fertőzöttség: 100 ezer lakosra mindössze 3,3 eset jut.

Egy héttel később ugyanez megismétlődött Hevesben is, ott egy nap alatt szintén 17-ről esett vissza a fertőzöttek száma 13-ra, hogy aztán május 30-ig maradjon is ezen a szinten. Alig pár nappal később Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt hasonló, ott kilenc fertőzött tűnt el május 27-ről 28-ra.

 

Persze a 6-9 fős változás egy olyan országban, ahol naponta több ezer eset van szintén nem tűnne fel, és valójában itthon sem sok, de ezek az átsorolások azt mutatják, hogy a kevésbé fertőzött megyékben semmilyen következtetést nem érdemes levonni az operatív törzs által közölt adatokból. Márpedig Magyarországon a 19-ből 11 megyében nem éri el a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma a tízet, ezeken a helyeken pedig egy ilyen változtatás kivétel nélkül meghatározó lenne arányaiban. Sőt, van további három olyan megye, ahol 25 alatt van a fenti mutató, és még ezekben is 10-20 százalék közötti elmozdulást jelentene, ha egyik napról a másikra eltűnne a korábban rögíztettek közül kilenc koronavírusos.

Hova lettek?

Kíváncsiak voltunk a jelentős mértékű átsorolások magyarázatára, ezért kérdéseket küldtünk az operatív törzsnek, azonban ezúttal sem kaptunk válaszokat. Így azt sem tudtuk meg tőlük, hogy hova sorolták át az érintett fertőzötteket. Korábban az illetékesek azt nyilatkozták, hogy a fertőzötteket a Budapestre szállítást követően is a saját megyéjük alapján tartják majd nyilván, ennek ellenére azonban egyáltalán nem biztos, hogy az átsorolások hirtelen megugró száma független ettől a lépéstől. Az átszállításnál ugyanis nyilván újra ellenőrzik a fertőzöttek adatait, és ennek során könnyen kiderülhet, ha valakinél eredetileg valamit rosszul rögzítettek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan megyékben is lazítják a korlátozásokat, ahol gyorsan nő a fertőzések számaElég nehezen érthető a korlátozások Pest megyei fenntartása, mivel népességarányosan több megyében is jóval magasabb a fertőzöttek száma.

A változások egyébként országos szinten is jelentősek voltak, hiszen akadt olyan nap, amikor mindössze 23 új esetet rögzítettek, de további tíz korábban regisztrált fertőzöttet új megyéhez soroltak. Mivel az elmúlt időszakban néhány gócpontban nőtt csak számottevően az esetszám elég jól behatárolható, hogy

Csongrád, Komárom-Esztergom, Pest és Zala megyékbe, illetve a fővárosba szinte biztosan kerültek korábban máshol nyilvántartott betegek,

de Nógrádba és Somogyba is átkerülhetett egy-egy fertőzött.

Az adatok pontatlan rögzítése egyébként nemzetközi szinten sem ritka, rengeteg államnál még az országos grafikonokon is vannak esetenként kiugró értékek. Kínában például február 12-én több mint 14 ezer új esetet regisztráltak, közel háromszor annyit, mint a második legtöbb új esetet hozó napon. (Ennek az volt az oka, hogy megváltoztatták a diagnosztikai kritériumokat.) Az országban ahonnan a koronavírus származik március elejétől azonban már csak elvétve fordult elő száznál több új fertőzés egy nap. Ennek ellenére április 17-én hirtelen majdnem 1300-al nőtt a halálesetek száma, az indoklás szerint azért, mert a korábbi statisztikák egyrészt pontatlanok voltak az egészségügyi rendszer leterheltsége miatt, másrészt nem számolták bele az adatokban az otthon elhunyt embereket.

Spanyolországban épp ellentétes dolog történt, ott május 25-én majdnem kétezerrel csökkent a halálesetek száma, és ugyanezen a napon a fertőzöttből is 372-vel kevesebb lett. Franciaországban pedig a kínaihoz nagyon hasonlóan alakult a járványgörbe: volt egy nap, amikor kiugróan sok, több, mint 17 ezer új esetet rögzítettek. Ez az összes ottani megbetegedés közel tizede.

Adat fertőzöttek száma koronavírus megyei adatok Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Avatar Avatar
2020. október 19. 16:52 Adat, Vállalat

Együtt váltottunk rendszert a csehekkel, de hol tartanak most a magánvállalataink?

A csehek egy lépéssel előrébb járnak, a magyar cégeknek aktívan kell gondolkodniuk arról, hogyan fogják a működésüket a jövőben is fenntartani.

Stubnya Bence
2020. október 18. 12:19 Adat

Sok magyar munkahelyen meg sem próbálják motiválni a dolgozókat

Igazán motiváló munkahelyből kevés van Magyarországon más EU-tagállamokhoz képest.

Jandó Zoltán
2020. október 17. 16:55 Adat

Heti 10 óránál is többet videokonferenciázik a magyar felnőttek tizede

A rezsibe nem száll be a munkáltató, de eszközt a dolgozók közel fele kapott az online meetingekhez.

Fontos

Torontáli Zoltán Váczi István
2020. október 19. 06:49 Közélet, Vállalat

Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést

A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.

Stubnya Bence
2020. október 17. 07:10 Podcast

Van, amiben már felzárkóztunk, de a 2020-as évek nagy kérdése, hogy a fenntarthatóságot is elérjük-e

A mai G7 podcastban a jövő héten megjelenő, idén 30 éves Társadalmi Riport új számáról beszélgetünk Tóth István Györggyel, a kötet egyik szerkesztőjével.

Stubnya Bence
2020. október 16. 06:47 Közélet

Készültek az új korszakra, de most ismét minden megváltozik a lakáspiacon

Az országos 5 százalékos lakásáfa kigolyózhatja a rozsdaövezeti projekteket. Nincs még minden veszve, de olyan népszerűek nem lesznek, mint amire eddig számíthattunk.