Készült tavaly egy felmérés, hogy melyik ország készült fel a legjobban egy lehetséges globális egészségügyi vészhelyzetre. A mostani helyzetben kifejezetten bizarr, de az eredmény az volt, hogy az Egyesült Államok volt a legfelkészültebb járványügyi szempontból. Ehhez képest az eddig látottak alapján a fejlett ország között itt végzi a legnagyobb pusztítást a koronavírus.
A több szervezet által először éppen tavaly 2019-ben publikált egészségbiztonsági jelentésről (pdf), illetve a kutatások alapján összeállított országokat rangsoroló Global Health Security (GHS) indexről februárban már volt szó a hazai-, illetve a világsajtóban. Akkor a járvány nemzetközivé válása adta ennek az aktualitását, hiszen azt várhattuk, hogy az eredményekből következtethetünk arra, hol, milyen sikerrel veszik fel a küzdelmet a kórral. Nagyon nem így lett.
Alaposan felmérték
Pedig a GHS index tényleg elég komoly kutatás eredményeként született meg. Azon túl, hogy több szervezet állította össze, a munkába több mint egy tucat országból vontak be szakértőket. Javaslataikat követve minden országra hat kategóriában 140 különböző kérdést vizsgáltak meg, és a válaszok alapján mérhető mutatókat alkottak. Ezek eredményeit összesítve kapott minden állam a hat kategóriára külön-külön egy pontszámot, illetve ezeket összesítve egy végső pontszámot is. A következő hat kategóriát nézték:
- Megelőzés: A kórokozók megjelenésének és elterjedésének megelőzése
- Észlelés, jelentés: A veszélyt jelentő járványok korai felismerése és jelentése az erre hivatott nemzetközi intézményeknek
- Gyors reagálás: Időszerű járvány elleni lépések, a terjedés lassítása
- Egészségügyi rendszer: A betegek kezelésére és az egészségügyi dolgozók védelmére alkalmas egészségügyi rendszer
- A nemzetközi normák betartása: A kapacitások bővítése és a hiányosságok kiküszöbölése iránti elköteleződés, megfelelés a globális elvárásoknak
- Kockázat: Kitettség az ilyen biológiai veszélyeknek
A jelentés, illetve az index összeállítói kizárólag nyilvánosan hozzáférhető adatok és dokumentumok alapján dolgoztak. Tehát elvileg nem egy szubjektív elemeket tartalmazó felmérésről van szó, hanem egy olyanról, amely csak bárki számára elérhető információkra – például oltottsági adatokra, akciótervek intézkedések meglétére, vagy hiányára – épít, és ez az egyes országokról készített részletes jelentésekhez csatolt hivatkozásokból is látszik.
A koronavírusjárvány elmúlt egy hónapja azonban bebizonyította, hogy hiába felkészült papíron egy ország egy világjárványra, a valóság egészen más.
Jelenleg ugyanis pont azokban az államokban a legrosszabb a helyzet, ahol ezt legkevésbé várnánk.
Nem lehetne ekkora a baj az USA-ban
A legszembetűnőbb a magasan az első helyen álló USA helyzete. Az Egyesült Államok 83,5 pontot ért el a GHS Index alapján, amivel még a második helyezett Egyesült Királyságot is majdnem hat ponttal előzte. A hatból négy kategóriában elsőnek, egyben másodiknak hozták ki őket, kizárólag a fenyegetettségük volt magas. Azaz a felkészültségük alapján mindenkinél előbb kellett volna észlelniük a koronavírus megjelenését, és erre kiugróan gyorsan kellett volna reagálniuk.
Ehhez képest hetekig tulajdonképpen semmit nem csináltak, az elnök sokáig bagatellizálta a problémát, és még akkor sem léptek érdemben, amikor Európában már nagyon szigorú intézkedéseket vezettek be az érintett országok.
Az eredmény az lett, hogy jelenleg a világ összes koronavírus-fertőzöttjének közel a negyede az USA-ban van, csak az elmúlt öt napban többen betegedtek meg itt, mint bármely más országban összesen, New York pedig egyedül is harmadik lenne a világ országainak fertőzöttségi listáján. Az aktív esetek száma is jóval 200 ezer fölötti, ami azért fontos, mert ennyi embert egy időben akkor sem lehet ellátni, ha az USA egyébként az egészségügyi rendszerére is a legjobb pontszámot kapta. Mindez azt jelenti, hogy ha csak valami csoda nem történik a tengerentúlon, akkor a koronavírus egész biztosan az ilyen helyzetekre papíron legjobban felkészült Egyesült Államokban követelheti a legtöbb emberéletet.
Az utóbbi napokban már a problémát sokáig lekicsinylő Fehér Ház álláspontja is az lett, hogy ha 100 ezer és 240 ezer közötti lesz az áldozatok száma, akkor az már jó forgatókönyv, ami a kormányzat jó munkáját dícséri majd.
Nem sikerült lassítani
Nem az Egyesült Államok volt azonban az egyetlen ország, ahol más történt, mint amit az index alapján várhattunk volna. A kockázati mutató mellett az egyetlen olyan kategória, ahol nem az USA-t hozták ki az első helyre a járvány gyors lereagálása, illetve terjedésének lassítása volt. Itt ugyanis az Egyesült Királyság lett a legjobb. Az az ország, amely első körben nem is próbálta lassítani a vírus terjedését izolációs intézkedésekkel, mert úgy gondolták, hogy a legjobb védekezés, ha megvárják, amíg végigsöpör mindenkin a vírus, hogy kialakuljon a nyájimmunitás.
Később aztán változtattak ezen a stratégián, de akkor már nem lehetett megállítani a járványt, így az elmúlt napok adatai alapján
jelenleg abban az országban nő arányaiban az egyik leggyorsabban a betegek száma, amelyik papíron a leghatékonyabban tudja lassítani egy járvány terjedését.
Ebben a kategóriában egyébként az Egyesült Királyság és az USA után az a Svájc lett a harmadik, amely szintén kifejezetten rosszul kezelte a koronavírus-járványt eleinte, és egyáltalán nem tudta megakadályozni a terjedését. Ennek eredményeként a törpeállamoktól (illetve Izlandtól) eltekintve Svájcnál jelenleg kizárólag a Spanyolországban magasabb a fertőzöttek népességarányos száma.
A spanyol és az olasz védekezést is legyűrte a vírus
Spanyolország egyébként szintén a világ élvonalába tartozott a GHS Index alapján, ugyanis a 195 országból a tizenötödik helyen végeztek. Az egészségügyi rendszerük pedig, amely most már abszolút képtelen megküzdeni a 75 ezer aktív fertőzöttel és több, mint hatezer kritikus állapotú beteggel, papíron a 12. legjobb a világon.
Persze azon a ponton, ahol a spanyolok vannak, ez már sokat nem számít, hiszen ennyi beteget egyszerre lehetetlen kezelni. Ez még ennél jobb egészségügyi rendszerrel sem megy, ami az elmúlt napokban USA-ban és tegnap Franciaországban is egyértelművé vált. A franciák az egészségügyi rendszert minősítő kategóriában a nyolcadikak lettek, csütörtökön mégis több mint 1300 áldozatot szedett náluk a koronavírus, amire egy napon belül még sehol a világon nem volt példa.
A sokáig a járvány európai gócpontjának számító Olaszország nem kapott különösebben jó összesített értékelést, ők globálisan csak a 31-ek lettek.
A veszélyt jelentő járványok korai felismerése és jelentése területén azonban az olasz rendszer sem állt elvileg rosszul, globálisan a 16. legtöbb pontot kapták.
Azaz az index szerint pont ott kellett volna a legjobban teljesíteniük, ahol a legnagyobb hibákat elkövették.
Az egészségügyi rendszerünkben nem bízhatunk
Bár ezek fényében lehet, hogy sokat már nem számít, de Magyarország globális szinten a 35. legfelkészültebb ország volt tavaly a GHS Index szerint. Van ráadásul egy-két olyan indikátor, amely alapján a globális élvonalhoz tartozunk. A megelőzés szempontjából fontos immunizációban például (több más országgal együtt) első helyen áll az ország, ami minden bizonnyal a nálunk tényleg kötelező védőoltásoknak köszönhető, illetve annak, hogy az oltásellenesség nem annyira elterjedt jelenség, mint más, akár környező országokban. (Különösen akkor kedvező ez, ha valójában enyhíti a koronavírus következményeit a BCG-oltás.)
Hasonlóan első helyen szerepel Magyarország abban a mutatóban, ami szükségég esetén a kereskedelmi és utazási korlátozásokat mérte fel. A határokon átnyúló egészségügyi megállapodásokkal is jól álltunk. A gond csak az volt, hogy minden főkategóriában akadt egy-két kérdéscsoport, ami elrontotta a fő pontszámot. A megelőzésnél a fertőző betegségek elleni gyógyszerekkel szembeni rezisztencia, a felismerésnél a nem megfelelő információmegosztás, a terjedés lassításánál a kommunikáció.
Ez azért problémás, mert a magyar egészségügyi rendszer eszméletlenül rossz értékelést kapott, az elérhető 100 pontból mindössze 36,6-ot. Bár ezen a területen teljesített mindenki a leggyengébben, abban a két ország, ahol már előfordult egy napon belül több mint ezer haláleset (az USA és Franciaország) 73,8 és 60,9 pont ugyanez az érték.
Szóltak, hogy baj van
Bár a GHS index alapján összeállt eredmények nagyon nem azt mutatták, amit a koronavírus hozott, azt nem lehet elvitatni a tanulmány készítőitől, hogy ők előre jelezték a várható problémákat. A több mint háromszáz oldalas jelentés fő megállapítása, hogy egyetlen ország sincs felkészülve egészségbiztonsági szempontból egy járványra, és mindenhol nagyon komoly hiányosságokat kell pótolni. Ezen kívül számos olyan kockázatot azonosítottak, amelyeket hogyha kezelnek a világ kormányai, akkor talán fékezni lehetett volna a vírus terjedését. Ehhez segítségül 33 ajánlást is megfogalmaztak, köztük a járványügyi felkészülés transzparenciájára és erőforrásokkal való ellátottságára vonatkozóan.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
