Nagyjából egy átlagos bajnoki meccsének bevételét oszthatja szét olyan iskolák között a felcsúti focicsapat, amelyek diákjai ingyen kijárnak a Puskás Akadémia FC hazai meccseire. Az akció szép gesztus, de emellett egész biztosan az is a célja, hogy a 3,8 milliárd forintnyi közpénzből felhúzott Pancho ne tűnjön annyira üresnek a mérkőzéseken. A csapatot működtető cég pedig valószínűleg továbbra is pénzt bukik hazai meccsein.
A legaktívabb tanár
Az iskolai akció jelentőségére elég jól rávilágított a hétvégi Puskás Akadémia-Mezőkövesd Magyar Kupa-negyeddöntő. A mérkőzést papíron 742-en tekintették meg a helyszínen, de a 444 a közvetítés képei alapján kiszámolta, hogy a valós nézőszám ennek jószándékkal is legfeljebb csak a harmada lehetett. A bajnoki meccsekkel összevetve már a 742 is a leggyengébb idei adata a csapatnak, a nagyjából 250 fős tényleges szurkoló pedig kevesebb, mint ötöde a hivatalos átlagnézőszámnak.
A negatív rekordban pedig valószínűleg szerepet játszott, hogy a kupameccsekre elvileg nem érvényes a Puskás Akadémia nagy iskolai programja. A már évek óta hagyományosan meghirdetett akció lényege, hogy a csapat értékes ajándékokat oszt szét azok között a sulik között, amelyek a legtöbb diákot küldik a bajnoki mérkőzésekre. Az első három helyezett összesen 450 ezer forint értékben kap informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket, de emellett
díjazzák a legaktívabb tanárt, a leghangulatosabb csoportképet készítő gyereksereget és a közösségi médiában legaktívabb iskolát is.
Mindebből pedig bevétele nincs a csapatot működtető cégnek, hiszen az iskolások természetesen ingyen foglalhatják el a stadion „legfrekventáltabb ülőhelyeit”. Sőt valójában még a díjakon felül is fizet a Puskás, hogy jöjjenek a gyerekek, hiszen bizonyos feltételek mellett az utazás költségét is állják.
Minden nyolcadik néző iskolás
Persze elsőre azt gondolhatnánk, hogy néhány tucat gyerek nem segít a Felcsút meccseinek nézettségén, valójában azonban elég jelentős tömeget képviselnek az iskolások a Pancho Aréna nézőterén. Tavaly ugyanis a Puskás Akadémia hivatalos beszámolója szerint közel 2800 diák látogatott ki a stadionba, miközben a hivatalos számok szerint az összesített nézőszám mindössze alig több, mint 22 ezer volt a bajnoki meccseiken. Azaz
még ha a valóságtól néha eléggé elrugaszkodott hivatalos adatokból indulunk ki, akkor is minden nyolcadik néző az iskolai program keretében érkezett, a valós adat pedig inkább 20 százalék körül lehet.
Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a felcsúti focicsapatot fenntartó cég összességében jelentős összeget bukik a hazai meccsein. Már az is sokat elárul, hogy csak az iskolai akció elviheti egy hazai meccsük teljes jegybevételét. Egy átlagos nézőszámú mérkőzésükén a cég optimista becslés alapján nagyjából 800 ezer forintot kereshet. Ez ugyan több a 450 ezres összdíjazásnál, de egyrészt előbbi számításunk a hivatalos nézőszámból indul ki, míg összegben nincsenek benne a különdíjak, és az iskolák buszoztatása sem.
Negyedévezredes megtérülés
A Puskás FC Kft. nem meglepő módon nincs azok között a futballvállalkozások között, amelyek közzéteszik a jegyárbevételüket, de más csapatok adataiból, illetve a nézőszámból és az árakból nagyságrendileg azért meg lehet becsülni ezt az összeget. Egy korábbi cikkünkben még 2017-es adatok alapján azt írtuk, hogy az elméleti maximum, amit a bajnoki jegyeken kereshetett a Puskás 22,5 millió forint, az optimista becsléssel számolt pedig 17,6. Az iskolai ingyenjegyek azonban az utóbbi modellben sem szerepeltek, ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor inkább 13-15 millió az optimista szám.
Összehasonlításképpen a Paks, amely közli beszámolójában a jegyárbevételét, a legutóbbi üzleti évben 8,3 millió forintot keresett a belépők eladásán, papíron kicsit kevesebb nézővel, mint a Puskás, de magasabb jegyárakkal.
Ha az optimista 15 millió forinttal számolunk, akkor a 3,8 milliárdos Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből (tőkeköltség nélkül) 253 év alatt térül meg, ha a pesszimistább paksi benchmarkból indulunk ki, akkor ennél 200 évvel több kell. Ez persze csak játék a számokkal, és nem csak azért, mert a felcsúti (és úgy általában a magyar) focinál sosem számítottak az üzleti szempontok, hanem azért is, mert a költségeket is figyelembe véve egyáltalán nincs haszna a meccsekből a Puskás FC Kft-nek.
A vállalat ugyanis nem csak a diákokat buszoztatja, hanem bárkit, akinek erre igénye van, és komoly összegeket szán a jegyek értékesítésére, illetve az érkező autók kezelésére is. Ez pedig minden bizonnyal többe kerül, mint amennyi a belépőkből befolyik. A 2017-es beszámolóban parkoltatás, és jegyértékesítés munkadíja soron 31 millió forintnyi ráfordítást számoltak el. Egy évvel később már nem szerepeltették külön ezt a tételt az éves jelentésükben, de vélhetően komoly csökkenés nem volt a költségekben.
A témában egy hónappal ezelőtt küldtünk kérdéseket a Puskás Akadémia sajtóosztályának. Kíváncsiak lettünk volna, hogy az őszi szezonban hány iskolás látogatott ki a meccsekre, mennyi fizető néző van a mérkőzéseken és tőlük mekkora bevétele származik a Puskás FC Kft-nek, ám válaszokat nem kaptunk.
Adat
Egyre több lett a protest egy százalék, de Iványi Gáborék iskoláit ez sem mentette meg
Tavaly a MET kapta a negyedik legtöbb felajánlást, és nem ők az egyetlenek, ahol sokkal nagyobb a rendelkezők száma, mint a híveké.
Kivételesen jól járnak a nyugdíjasok a kormány inflációs tévedésével
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
A lakosság negyede-ötöde tűnt el Pest belső kerületeiből 20 év alatt
A kerület kiürülése az egyik ok, amiért a terézvárosi önkormányzat szavazásra bocsátotta az Airbnb-kiadás betiltását.
Fontos
Hírhedt bűnbanda gyárthatta a hatezer milliárdos magyar cég brazil kötvényét
Előkerült egy olyan dokumentumcsomag T. János György nevével, amelyhez hasonlóakat korábban egy kötvényhamisításban, gyémánt- és adócsalásban utazó brazil bűnbanda használt.
Alig lesz hozzáadott érték a BYD magyar gyárában, ha a kínai kormányon múlik
Állítólag arra kéri a kínai kormány az autógyártókat, hogy ne vigyék ki az országból a technológiájukat, külföldön szigorúan csak összeszerelést végezzenek.
Nagyon tolná a kisvállalkozásokat a kormány, de honnan lesz hozzá dolgozó?
Javítaná az inflációs időszakot nagyon megszenvedő magyar kkv-k hatékonyságát az erre szakosodott államtitkárság, de az egyik legnagyobb bajukra egyelőre nem hoztak új ötletet.
