Bár a foglalkoztatási mutatók évek óta rekordokat döntögetnek a fejlett országokban, a munkavállalók helyzete több szempontból is romlott. A McKinsey elemzői 22 OECD tagállam munkaerőpiaci tendenciáit vizsgálva jutottak arra a következtetésre, hogy
a középfokú képzettséget igénylő, közepes fizetést adó állások eltűnőben vannak.
A munkahelyek skálája tehát egyre polarizáltabb, már ha a feladatok összetettségét, és az értük járó fizetés összegét nézzük. Egyre kevesebb van az egyszerűbb adminisztratív állásokból, a gyártósori munkákból pedig éppen azokat váltják ki a legnagyobb arányban a korszerű gépek, amelyek már igényelnek némi szaktudást.
Eközben szintén általános jelenséggé vált a lakhatási költségek drasztikus növekedése, ami leginkább az alacsony bérű állásokban dolgozókat érinti. Miközben az elhelyezkedéssel kapcsolatos kilátások ebben a csoportban is sokat javultak, a fogyasztási és megtakarítási lehetőségeik szűkültek. A fentebb ismertetett tendencia miatt pedig egyre többen kerülnek kényszerűségből ebbe a körbe: hiába végezhetnének a képességeik vagy az iskolázottságuk alapján valamivel jobb munkát, nem találnak olyat. A jelenség különösen a legfiatalabb, 15 és 30 év közötti, esetleg kevésbé jól képzett munkavállalókat érinti, akik pályájuk elején csak nagy nehézségek árán tudnak jól fizető, magas státuszú állásokat szerezni, és még nehezebb számukra a méltó lakhatási körülmények megteremtése.
Ráadásul a munkavállalók egyre inkább saját magukra vannak utalva. Ez meglátszik például kollektív szerződések által szabályozott pozíciók arányának csökkenésén is. A többnyire a szakszervezetek által kezdeményezett megállapodások 2000-ben még a vizsgált országokban dolgozók 44 százalékára vonatkoztak, azonban ez az arány 2017-ben már csak 38 százalék volt.
A magas bérű, komoly képzettséget igénylő állások betöltői ugyanakkor sokat nyertek a változásokkal, a fogyasztás és a megtakarítási aktivitás ebben a körben erősödött. Az elemzés megállapításai szerint a kiváltságos körbe való belépés kulcsa a megfelelő készségek, képességek kialakítása. A legjobban iskolázott munkavállalók nagy eséllyel jó munkához juthatnak, mivel a magas színvonalú állások száma is egyre növekszik – elengedhetetlen tehát az iskolarendszer fejlesztése és a felsőoktatás elérhetővé tétele minél szélesebb rétegek számára, ha egy ország az álláskínálat teteje felé szeretné terelni az embereket.
Ezt ugyanakkor nehezíti, hogy éppen az oktatás költségei drágultak a leginkább az utóbbi másfél évtizedben. Akárcsak számos alapvető fontosságú dolog, például a lakhatás és az egészségügy ára is jelentősen nőtt, miközben a boltban kapható, nem létfontosságú áruk ára csökkent.
Adat
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Kozmetikázott adatokkal tupírozza fel Lázár minisztériuma az ország- és vármegyebérletek eredményeit
Megkapargattuk a sikerpropaganda felszínét, ennek nyomán a KSH jelezni fogja, hogy az új adatok nem összehasonlíthatók a korábbiakkal.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
