Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Hiába vannak a magyar rezsiköltségek a legalacsonyabbak között egész Európában – ez így van a hat-hét évvel ezelőtti kormányzati árcsökkentések óta -, ennek ellenére a magyar családok jelentős részének így is nehézségeket okoz a számlák fizetése. Az Eurostat egy napokban kiadott jelentése szerint 2018-ban a magyar háztartások kilencedének volt elmaradása a közműszámlákkal, ami uniós összevetésben a hátsó harmadba helyezi az országot.

Görögországhoz vagy Bulgáriához képest még kifejezetten jól állunk, hiszen ebben a két országban a 30 százalékot is meghaladja a fizetési késedelembe esők aránya. A viszonyítási pontként emlegetett régiós országok viszont jobb helyzetben vannak. (Az egyetlen kivétel Szlovénia, ahol nyolcból egy háztartásnak volt hátraléka a felmérést megelőző 12 hónapban.) A szlovákoknál, a cseheknél és a lengyeleknél viszont mindenhol sokkal alacsonyabb ez a mutató. Csehországban csak 2,1 százalék, ami a második legjobb arány az EU-ban.

 

Pedig ezekben az országokban jóval drágább a háztartási áram és gáz, mint Magyarországon. A gázért igazából már mindenhol többet kell fizetni, mint itthon, mivel 2018 végén az ezen a listán jelentős hazai kitermelésüknek köszönhetően sokáig egyedüliként előttünk álló Romániát is előzte Magyarország.

A nemrég frissített Eurostat adatok szerint 2019 első félévében nálunk 3,5 eurócent volt egy kilowattórányi gáz, miközben Szlovákiában ugyanez 4,5, a lengyeleknél 4,7, a cseheknél pedig 5,9, azaz kétharmadával több, mint itthon. Svédországban több mint háromszor olyan sokba kerül a gáz, mint nálunk.

 

Hasonló a helyzet az áram esetében is. Ezen a listán az uniós országok közül a második helyen állunk, csak Bulgáriában olcsóbb a villamosenergia, mint itthon. Még Romániában is 20 százalékkal többet kell fizetni, míg Szlovákiában másfélszer, Csehországban kétszer drágább egy kilowattórányi fogyasztás.

A sorrenden érdemben ráadásul az sem változtat sokat, ha vásárlóerőparitáson számolunk, azaz kiszűrjük az egyes országok eltérő árszínvonalát. Persze ezen a listán sokkal kisebbek a különbségek, sőt, a gáz néhány nyugati országban így kalkulálva már olcsóbb, mint nálunk, de tényleg csak egy-két helyen, áramban pedig még javítunk is, hiszen a bolgárokat is előzzük.

Ráadásul egy másik adatbázis szerint Magyarországon a lakhatás uniós összevetésben is a kiadások viszonylag kis részét viszi csak el, és az elmúlt időszakban ezen belül is főleg a lakbér lett magasabb, a rezsidíjak folyamatosan csökkennek*mármint persze az összes költés arányában..

 

Mindezek fényében elsőre tényleg kicsit nehezen érthető, hogy miért ennyire magas az elmaradásban lévők aránya. A magyarázat vélhetően az, hogy

ha valaki megszorul hónap végén, akkor szinte biztosan az elsők között teszi félre a rezsiszámlákat, ezeknél van ugyanis a legkisebb kockázata és költsége egy esetleges – nem kiugróan hosszú – késésnek.

Bár a szolgáltatók felszámolnak késedelmi kamatot, ennek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, ami ugye jelenleg 0,9 százalék. Tehát ha valaki egy hónapot késik egy 10 ezer forintos gázszámlával, az nagyjából 8 forintjába kerül, illetve rosszabb esetben még egy oldalanként 23 forintos fizetési felszólítást is kiszámláz az állami rezsiholding. A kamat áramtartozás esetén is ennyi, bár ott 226 forint is lehet egy felszólítás. Már ha papíralapú, az elektronikus ugyanis csak hatvan. Ehhez képest egy törlesztőrészletnél, vagy telefonszámlánál akár egy néhány napos csúszás is sokkal drágább lehet.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ugyan a késedelembe esők aránya még mindig nagyon magas itthon, az elmúlt években azért elég látványosan csökkent. Az Eurostat adatai szerint 2013-ban (tehát a rezsicsökkentés előtt) 24-25 százalék között mozgott, de még 2017-ben is majdnem 14 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeleannyit költünk prostituáltakra, mint oktatásra, legalábbis a hivatalos adatok szerintA kiadásaink kisebb részét emészti fel a lakhatás, mint korábban, az így felszabaduló forrásokat pedig elnyaraljuk, elesszük és elisszuk.

Adat gázár rezsi rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2020. július 3. 17:26 Adat

A követhető állami reklámpénzek 84 százaléka NER-cégekhez kerül

Minden harmadik reklámforintot az állam tolja bele a magyar médiába. A Miniszterelnökség közel 14 milliárdot költött a járvánnyal kapcsolatos kommunikációra.

Hajdu Miklós
2020. június 28. 07:29 Adat

Akkor érdekli az embereket a koronavírus, amikor épp lezárások vannak, de akkor nagyon

Már messze nem érdekli az embereket annyira a koronavírus, mint a csúcson. Még azokban az országokban sem, ahol még mindig növekszik az esetek száma.

Jandó Zoltán
2020. június 24. 16:06 Adat

Minden, amit a koronavírus magyarországi gazdasági hatásáról tudunk

Összegyűjtöttünk néhány olyan grafikont, amelyekből látszik, milyen nagy változásokat okozott a járvány.

Fontos

Torontáli Zoltán
2020. július 4. 07:47 Élet, Világ

Rengeteg műanyag van a ruhádban, amit borzasztó nehéz újrahasznosítani

Míg a PET-palackok és a papír újrahasznosítása technológiailag már régóta megoldott művelet, a textileké még mindig nem az.

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.