Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2020. január 20. 16:43 Adat

Minden kilencedik magyar háztartás késik a rezsiszámlákkal, de nem is büntetik

Hiába vannak a magyar rezsiköltségek a legalacsonyabbak között egész Európában – ez így van a hat-hét évvel ezelőtti kormányzati árcsökkentések óta -, ennek ellenére a magyar családok jelentős részének így is nehézségeket okoz a számlák fizetése. Az Eurostat egy napokban kiadott jelentése szerint 2018-ban a magyar háztartások kilencedének volt elmaradása a közműszámlákkal, ami uniós összevetésben a hátsó harmadba helyezi az országot.

Görögországhoz vagy Bulgáriához képest még kifejezetten jól állunk, hiszen ebben a két országban a 30 százalékot is meghaladja a fizetési késedelembe esők aránya. A viszonyítási pontként emlegetett régiós országok viszont jobb helyzetben vannak. (Az egyetlen kivétel Szlovénia, ahol nyolcból egy háztartásnak volt hátraléka a felmérést megelőző 12 hónapban.) A szlovákoknál, a cseheknél és a lengyeleknél viszont mindenhol sokkal alacsonyabb ez a mutató. Csehországban csak 2,1 százalék, ami a második legjobb arány az EU-ban.

 

Pedig ezekben az országokban jóval drágább a háztartási áram és gáz, mint Magyarországon. A gázért igazából már mindenhol többet kell fizetni, mint itthon, mivel 2018 végén az ezen a listán jelentős hazai kitermelésüknek köszönhetően sokáig egyedüliként előttünk álló Romániát is előzte Magyarország.

A nemrég frissített Eurostat adatok szerint 2019 első félévében nálunk 3,5 eurócent volt egy kilowattórányi gáz, miközben Szlovákiában ugyanez 4,5, a lengyeleknél 4,7, a cseheknél pedig 5,9, azaz kétharmadával több, mint itthon. Svédországban több mint háromszor olyan sokba kerül a gáz, mint nálunk.

 

Hasonló a helyzet az áram esetében is. Ezen a listán az uniós országok közül a második helyen állunk, csak Bulgáriában olcsóbb a villamosenergia, mint itthon. Még Romániában is 20 százalékkal többet kell fizetni, míg Szlovákiában másfélszer, Csehországban kétszer drágább egy kilowattórányi fogyasztás.

A sorrenden érdemben ráadásul az sem változtat sokat, ha vásárlóerőparitáson számolunk, azaz kiszűrjük az egyes országok eltérő árszínvonalát. Persze ezen a listán sokkal kisebbek a különbségek, sőt, a gáz néhány nyugati országban így kalkulálva már olcsóbb, mint nálunk, de tényleg csak egy-két helyen, áramban pedig még javítunk is, hiszen a bolgárokat is előzzük.

Ráadásul egy másik adatbázis szerint Magyarországon a lakhatás uniós összevetésben is a kiadások viszonylag kis részét viszi csak el, és az elmúlt időszakban ezen belül is főleg a lakbér lett magasabb, a rezsidíjak folyamatosan csökkennek*mármint persze az összes költés arányában..

 

Mindezek fényében elsőre tényleg kicsit nehezen érthető, hogy miért ennyire magas az elmaradásban lévők aránya. A magyarázat vélhetően az, hogy

ha valaki megszorul hónap végén, akkor szinte biztosan az elsők között teszi félre a rezsiszámlákat, ezeknél van ugyanis a legkisebb kockázata és költsége egy esetleges – nem kiugróan hosszú – késésnek.

Bár a szolgáltatók felszámolnak késedelmi kamatot, ennek mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, ami ugye jelenleg 0,9 százalék. Tehát ha valaki egy hónapot késik egy 10 ezer forintos gázszámlával, az nagyjából 8 forintjába kerül, illetve rosszabb esetben még egy oldalanként 23 forintos fizetési felszólítást is kiszámláz az állami rezsiholding. A kamat áramtartozás esetén is ennyi, bár ott 226 forint is lehet egy felszólítás. Már ha papíralapú, az elektronikus ugyanis csak hatvan. Ehhez képest egy törlesztőrészletnél, vagy telefonszámlánál akár egy néhány napos csúszás is sokkal drágább lehet.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ugyan a késedelembe esők aránya még mindig nagyon magas itthon, az elmúlt években azért elég látványosan csökkent. Az Eurostat adatai szerint 2013-ban (tehát a rezsicsökkentés előtt) 24-25 százalék között mozgott, de még 2017-ben is majdnem 14 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFeleannyit költünk prostituáltakra, mint oktatásra, legalábbis a hivatalos adatok szerintA kiadásaink kisebb részét emészti fel a lakhatás, mint korábban, az így felszabaduló forrásokat pedig elnyaraljuk, elesszük és elisszuk.

Adat gázár rezsi rezsicsökkentés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Váczi István
2020. április 1. 06:35 Adat

Másfél millió magyart különösen veszélyeztet a koronavírus

A hazai lakosság elég nagy része beletartozik az „idős, krónikus betegséggel küzdő” csoportba, amelyet a leginkább fenyeget a járvány.

Bucsky Péter
2020. március 29. 12:18 Adat

Március közepéig alig volt nyoma a koronavírus hatásának az áruszállításban

Alig volt látható a teherautók forgalmán, hogy járvány veszélyhelyzet van. A fővárosban azonban az autós és közösségi közlekedés is jelentősen visszaesett.

Jandó Zoltán
2020. március 22. 09:55 Adat

Pont azok nem tudnak otthon maradni a járvány miatt, akiknek a leginkább kellene

Több mint 350 ezer 60 év feletti dolgozik, többségük olyan munkakörben, amit nem lehet távmunkában ellátni, így hiába az ajánlás, otthon maradni sem tudnak.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. március 31. 19:44 Podcast

Cser Tamás: Aki teheti, lassan elkezdhet beszállni a részvényekbe

G7 Podcast! A Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az emberek optimizmusa és élni akarása miatt gyorsan visszatérhet a gazdaság a most még mélyülő válság után.

Avatar
2020. március 31. 16:04 Közélet

Az áramkereskedők szerint csak 2021-re állhat talpra az európai gazdaság

15 százalékkal visszaesett az áramfogyasztás, olyan sokat gyengült a gazdaság teljesítménye. Az áram is olcsóbb lesz, de még nem dőlt el, hogy ki nyeli le a veszteséget.

Torontáli Zoltán
2020. március 31. 12:04 Élet

Ha Magyarországon maradok, panaszkodó, középszerű kutató lettem volna

Lesz oltás a koronavírus ellen, és talán nem is kell évente megismételni - mondja lapunknak adott interjújában Karikó Katalin, az újfajta vakcina alapelvének egyik kifejlesztője. Elmondja, hogyan élte meg, amikor 1985-ben Szegeden ajtót mutattak neki, és miért nem kap jutalékot egyetlen eladott oltás után sem.