Uniós összevetésben is jók az esélyei az elhelyezkedésre a magyar és különösen a budapesti fiataloknak. A témában az Eurostat készített rövid összeállítást, és már az uniós statisztikai hivatal által kiemelt néhány adatból is az látszik, hogy Európa teljesen kettészakadt a fiatalok foglalkoztatottsága szempontjából. Miközben vannak olyan régiók, ahol egy-három évvel tanulmányaik befejezése után a fiatalok több mint 95 százaléka dolgozik, addig egyes térségekben kevesebb mint harmaduk talál csak munkát.
Legalább középfokú végzettségű, 20-34 év közötti fiatalok foglalkoztatottsági aránya, 1-3 évvel a tanulmányaik lezárása után (százalék)
Ezúttal érdekes módon nem a kelet-nyugati, hanem sokkal inkább az észak-déli tengely mentén osztható két részre a kontinens, Magyarország pedig szerencsére most északi országnak számít. A legkilátástalanabb helyzetben a görög és az olasz fiatalok vannak, náluk országosan is csak nagyjából minden második húsz év feletti dolgozik egy-három évvel a tanulmányok lezárása után. Ráadásul az adatokból úgy tűnik, hogy sokat a végzettség sem számít: a legalább középfokú végzettségűek körében is hasonlóan nagy a munkanélküliség.
Összehasonlításképpen, a magasabb végzettségűek körében az elhelyezkedők aránya Németországban 92,1 százalék, Csehországban hajszál híján 90, és Magyarországon is 87,5. Bár a kevésbé iskolázottakat is tartalmazó statisztika ezekben az országokban alacsonyabb foglalkoztatottságot mutat, ötből négy fiatal így is mind a három említett tagállamban el tud helyezkedni három éven belül.
Miközben Görögországban fixen rossz a helyzet, az olaszoknál országon belül is van egy észak-déli törés. Ahogy azt náluk megszokhattuk, északon sokkal kevésbé rossz a helyzet, de például Szicíliában csak minden negyedik fiatal talál munkát, és Basilicatában, illetve Calabriában is a kétharmaduk munkanélküli marad az első három évben.
Ezzel szemben a rekorder régiókban tényleg csak az nem dolgozik, aki nem akar. Az abszolút európai elsőnek számító Alsó-Bajorországban 98,2 százalékos a fiatalok foglalkoztatottsága, de csak egy hajszállal marad el ettől Csehország délnyugati (Ausztriával és Németországgal határos) térsége.
A listán pedig kifejezetten előkelő helyen van Budapest, amely a 276 európai régióból a 31. helyen áll. Ha pedig csak a frissen végzett férfiak rangsorát nézzük, akkor a magyar főváros ennél is előrébb jár, a 16. pozícióban található. Nincs azonban Budapesttől jelentősen elmaradva a nyugat-dunántúli régió sem, sőt még a leggyengébben teljesítő észak-alföldi térség is felülmúlja kissé az uniós átlagot.
Itthon ráadásul a trendek is kifejezetten kedvezőek, hiszen 2014 óta több magyar régióban is 10 százalékpontot meghaladó mértékben nőtt a fiatalok foglalkoztatottságának aránya.
