Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. október 8. 10:09 Adat

Van olyan ország, ahol egy év alatt 1,5 millió ember lett vegetáriánus

A környezetszennyezés és a klímaváltozás körüli vita, illetve párbeszéd elmúlt hónapokra jellemző, minden korábbinál erősebb fellángolása előtt is rendkívül erősen megjelentek a globális fogyasztásban a környezetvédelmi szempontok. Ezt pedig az üzleti szféra is felismerte, és ennek megfelelően egyre több cég kezdte az új fogyasztói elvárásoknak megfelelően átszabni a kínálatát. Talán ez a legfontosabb üzenete az Euromonitor 10 legmeghatározóbb globális fogyasztói trendet bemutató elemzésének.

A nemzetközi piackutató által azonosított trendek egyébként elég általánosak, és nincs is bennük sok meglepetés. Nem annyira újszerű gondolat, hogy

  • öregszik a társadalom,
  • az emberek azonnal akarnak megoldást problémáikra,
  • sokan igyekeznek visszatérni a hagyományos termékekhez,
  • a fogyasztói közeg egyre inkább nemzetközivé válik,
  • és miközben digitálisan bárkivel együtt lehetünk,
  • a valós térben egyre általánosabb a magány.

Ezeknek a fogyasztói magatartásra gyakorolt hatása, illetve a cégek ilyen jellegű igényekre adott konkrét reakciója azonban már érdekesebb.  A részben az idősebb korosztálynak szánt elektronikus biciklik vagy az egyedül étkezőket összehozó online platform kifejlesztése azt mutatja, hogy ezek a folyamatok tényleg valós piaci igényeket teremtenek.

A tíz trendből kettőt pedig egyértelműen a környezetvédelem egyre fontosabbá válása hajt.

A műanyagmentes társadalomra való törekvést nem kell túlmagyarázni, az viszont érdekes, hogy a tudatos fogyasztást tulajdonképpen az állatbarát magatartással azonosították a szerzők. Lényegében egy teljes fejezetet kapott, hogy a vegetáriánus és vegán életforma terjedése milyen változásokat hoz.

A húsfogyasztás elhagyása pedig valóban egyre általánosabb. A kiadvány szerint hét olyan ország volt, ahol 2016-ról 2017-re – tehát valószínűleg még a téma fellángolása előtt – legalább százezerrel nőtt a vegetáriánusok száma. A rekorder Nigéria, ahol közel másfél millióan hagytak fel a húsevéssel, de 1,2 millióan döntöttek így Pakisztánban is.

 

Ez már elég jól mutatja, hogy nem kizárólag a fejlett világra jellemző ez a folyamat, ami kicsit gyengíti is az Euromonitor állításait. Bár a piackutató szerint a tudatos fogyasztás feltörekvő államokban is egyre általánosabb – különösen a magasabb jövedelmű fiatal városiak körében -, nem tűnik valószínűnek, hogy például Pakisztánban teljes mértékben ez történik.

Az azonban nem kérdés, hogy például a németeknél emiatt lett több mint 200 ezer új vegetáriánus, és valószínűleg hasonló a helyzet Olaszországban és Brazíliában is. Egy másik kutatás szerint a németeknél ebben az időszakban a hagyma és a káposzta kivételével minden zöldség fogyasztása emelkedett, összességében pedig közel 200 ezer tonnával több zöldséget vásároltak az országban 2018-ban, mint egy esztendővel korábban.

Itthon ilyen egyértelmű trendet nem lehet felvázolni. Hosszabb távon a húsfogyasztás jóval gyorsabban nő, mint a zöldségeké: a statisztikai hivatal adatai szerint előbbiből 15, utóbbiból pedig csak 6 százalékkal fogyott több 2017-ben, mint hét évvel korábban. Ám pont a legutóbbi olyan évben, amiről már vannak adatok*2017, a húsfogyasztás kissé visszaesett, a zöldség viszont emelkedett. A korábbi tapasztalatok alapján azonban ebből nem nagyon érdemes hosszútávú következtetéseket levonni.

 

Az ugyanakkor jól látszik, hogy a fogyasztás alakulása igencsak jövedelemfüggő. A zöldségvásárlás azért ugrott meg, mert a rosszabb körülmények között élők ebből a szempontból elkezdtek felzárkózni a vagyonosabbakhoz. A társadalom jövedelem szerint alsó 30 százalékában nagyjából negyedével nőtt a zöldségek iránti kereslet, miközben a leggazdagabbak között kissé még csökkent is.

Ezzel szemben a húsnál nincs ekkora különbség. Bár a szegényebbek körében itt is nagyobb volt a növekedés, de itt a középosztály szintén jelentős bővülést mutatott fel, és a gazdagoknál is látványosan emelkedett a fogyasztás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkkor tehetünk a legegyszerűbben a klímaváltozás ellen, ha átalakítjuk az étrendünket. De hogyan?Mennyire ártalmas a marhahús a klímának? Mi van a sajtokkal? Milyen tenyésztett halat enni ökológiai szempontból? Néhány tanács a klímát féltőknek.

Adat fogyasztás Nigéria vegetarianizmus Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 16. 13:12 Adat

Sokkal többet költöttünk alkoholra és kávéra a boltokban

Sokkal többet költöttünk kiskereskedelmi egységekben ételre és italra, számos más termék kereslete viszont hatalmasat zuhant. Az átrendeződés részben tartós lehet.

Fabók Bálint
2020. szeptember 14. 17:18 Adat, Közélet

Éveken át visszaéltek beteg gyerekeknek gyűjtött pénzzel, mégis áramlanak hozzájuk a százmilliók

Egy állami szerv hét éve állította, hogy luxuslakásokat bérelnek, ismerősöket támogatnak és túláraznak, de továbbra is százmilliókat kapnak az egy százalékokból.

Fontos

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.