Kifejezetten sokan dolgoznak az agráriumban Magyarország déli régióiban uniós összevetésben, míg északon az ipar részesedése meghatározóbb az EU-s átlagnál. Ez derül ki abból az ábrából, amit kedden közölt az Európai Unió statisztikai hivatalaként működő Eurostat. Bár az adatok 2016-osak, mivel a régiók többségére még a két évvel ezelőtti végeleges számok sem állnak rendelkezésre, a térkép így is érdekes egyszerűsítéssel mutatja az unió szektor szintű széttagoltságát, miközben ráerősít egy-egy sztereotípiára is.
A térképen hat különböző ágazatra osztották a gazdaság egészét, és azt vizsgálták, hogy ezekben a foglalkoztatottak mekkora része dolgozik. A mezőgazdaság-ipar-építőipar hármason sok mindent nem érdemes magyarázni*hacsak azt nem, hogy az agrárium halászattal és az erdőgazdálkodással is kiegészül., a másik három kategória viszont elég komplex, ugyanis a szolgáltatásokat szedték több részre. Ezek végül így alakultak
- kis- és nagykereskedelem, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, információ és kommunikációs szolgáltatások;
- pénzügyi és biztosítási szolgáltatások, ingatlanügyek, szakértői, tudományos és műszaki tevékenységek, támogató szolgáltatások;
- közigazgatás, védelem, oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás, szociális munka, művészet, szórakozás.
A szolgáltatási szféra felosztása elég logikus lépés, lévén a teljes EU-ban a foglalkoztatottak közel háromnegyede a fenti három ágazatcsoport valamelyikében dolgozik. Miközben az agrárium az emberek 4,5, és az ipar is csak 15,3 százalékának ad munkát.
Az Eurostat azt vizsgálta meg, hogy az egyes uniós régiókban a fentiek közül mely szektorok részesedése tér el leginkább felfelé az EU-s átlagtól. Magyarul minden régióban megnézték, hogy mely ágazatban mennyien dolgoznak, ezt összevetették a teljes uniós részesedésekkel, és egy terület annak az ágazatnak a színét kapta, amelynek helyi részesedése leginkább meghaladta az átlagot.
A térképen az látszik, hogy az EU dél-keleti részén az agrárium, Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Olaszország északi régióiban az ipar, Franciaországban és a skandináv államokban a közigazgatás, a Benelux térségben a pénzügyi szféra, az Egyesült Királyságban pedig sok helyen a kereskedelem felülreprezentált a foglalkoztatottságon belül. (Persze ezzel együtt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az ilyen színezős térképek erősen leegyszerűsítik a valóságban jóval komplexebb helyzetet.)
Sötétzöld: mezőgazdaság; világoszöld: ipar; lila: építőipar; rózsaszín: kereskedelmi csoport; világoskék: közigazgatási csoport; sötétkék: pénzügyi csoport
Magyarország a mezőgazdasági és az ipari tömb határán helyezkedik el: a két alföldi régióban és a Dél-Dunántúlon előbbi, a Dunántúl többi részén és Észak-Magyarországon pedig utóbbi foglalkoztatása tér el leginkább az uniós átlagtól. A két kakukktojás régió Pest megye, ahol a kereskedelem illetve a főváros, ahol a pénzügyi szféra dominánsabb a megszokottnál.
Az itthoni eltérések az uniós átlagtól azonban tulajdonképpen sehol sem kiugróak. Bár az ipar a Dunántúl északi területein jellemző 30 százalék feletti részesedése kifejezetten magasnak számít, a cseheknél nagyjából ez az átlag, és Lengyelországban illetve Szlovákiában is vannak hasonló régiók.
A mezőgazdasági megyéinkben pedig nagyjából 10-13 százalék dolgozik az agráriumban, amivel egyrészt sehol nem tud a legnagyobb foglalkoztató lenni a szektor, másrészt Bulgáriában és Görögországban szép számmal akadnak olyan régiók, ahol az emberek negyede-ötöde él a mezőgazdaságból. Sőt, Romániában olyan terület is van, ahol közel 50 százalékos a szektor részesedése a munkaerőpiacon.
