Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. szeptember 9. 06:49 Adat

Harmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint hétköznap

Alapvetően azért kértem ki a napi születési statisztikákat a KSH-tól, mert meg akartam nézni, milyen mintázatok vannak a születésszám éven belüli eloszlásában, milyen évszakban születnek (illetve értelemszerűen, háromnegyed évvel korábban mikor fogannak) gyakrabban a magyar babák, és mikor kevésbé. Gyorsan kiderült, hogy nem ez az érdekes, hanem az, hogy

Magyarországon a harmadával kevesebb gyerek születik hétvégéken és ünnepnapokon, mint egy átlagos hétköznap.

Az adatokat a hetvenes évektől kaptam meg, és ezek elemzéséből kiderült, hogy a különbség folyamatosan nőtt az utóbbi évtizedekben.

Ez arra utal, hogy élesen emelkedik az előre megbeszélt, mesterséges szülésindítások száma. De mielőtt rátérünk erre, nézzünk meg néhány ábrát. Elég feltűnő például, hogy hogyan alakultak az átlagos születésszámok a hét különböző napjain:

 

A hétvégi napokon láthatóan drasztikusan visszaesik a születésszám, de érdemes megfigyelni azt is, hogy nehezen indulnak be a hetek: hétfőkön is érezhetően kevesebb baba születik. Sok más magyar munkavállalóval ellentétben azonban a szülészetek dolgozói teljes gőzzel dolgoznak pénteken is, legalábbis a születésekből erre lehet következtetni, hiszen a pénteki számok szorosan követik a kedd-szerda-csütörtökieket.

Ha pedig a hétvégéken túl azt is számításba vesszük, hogy milyen munkaszüneti napok voltak az évben, szinte azonos mintát látunk. Hagyományosan karácsonykor és újévkor születik a legkevesebb gyerek, de az utóbbi években szinte mindegy, hogy nemzeti ünnepekről, május elsejéről vagy a halottak napjáról van szó, a születésszám visszaesett. (A rendszerváltással – és a vele járó politikai-ideológiai rezsimváltozással – megváltoztak az ünnepnapok, ezért 1990 előtt április 4.-el és november 7.-el számoltam, később ennek a helyét vette át március 15. és október 23., illetve az egyházi ünnepek. Május 1. és augusztus 20. túlélte a rendszerváltást.)

 

 

A 2010-es években naponta átlagosan 248 gyerek született, ebből munkanapokon 270, míg munkaszüneti napokon 194 volt az átlag. Azaz napi 72-vel több gyerek születése ütemeződött munkanapokra, mint amikor nem kell dolgozni. A különbözetből*Természetesen ha más tényező nem magyarázza az eltérést – igaz, ilyen az általam megkeresett szakértőknek nem jutott eszébe. az következik, hogy a mesterségesen megindított szülések aránya 30,7 százalék volt ebben az évtizedben.

De ez az arány folyamatosan nő, 2018-ban már 36,3 százalék volt, azaz a szülések több mint harmadát mesterségesen indíthatták.

 

Az emelkedés még drámaibbnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy a hetvenes évek elején még 3-5 százalék volt ez a becsült arány (bár nem kizárt, akkoriban más volt az orvosok munkabeosztása). Ugyanakkor ez a becslés valószínűleg visszafogott, mivel nem kizárt, hogy vannak programozott szülésindítások munkaszüneti napokon is.

Az alábbi ábra az előre megbeszélt szülésindítások becsült arányát mutatja 1970 óta, jobbra pedig azt látjuk, hogy milyen arányú a szünnapi visszaesés a munkanapokhoz képest.

 

Hogy mennyire magas ez európai összevetésben? Az egészségügyi adatok sajnos igen hiányosak, ilyen részletes témákban már nehéz összevethető adatokat találni. A szülészeti statisztikai szakportálon csak 2010-ből találni az európai országok egy részére adatokat. Magyarország ugyan részt vett a felmérésben, de a mesterséges születésindításokról pont nincsen hivatalos adat. A mi becslésünk alapján mindenesetre vezetjük az adatokat közlő országok listáját. 

 

Az eltérést nem magyarázhatják természetes tényezők, hanem egészségügyi intézményi okok állnak mögötte: egyre nagyobb teret nyernek a programozott, mesterségesen megindított szülések, amelyeket értelemszerűen akkorra időzítenek, amikor az orvos dolgozik. Ezek a programozott születések az esetek egy részében indokoltak. Vannak a természetes szülést veszélyeztető kockázati tényezők, de leggyakoribb ok a túlhordás: a magyarországi protokoll szerint az orvos a 41. héttől javasolhatja, a 42. héttől pedig rutinszerűen elvégezheti a mesterséges szülésindítást.

Esetenként – és a jelek szerint igen gyakran – azonban ilyen kockázati tényezők hiányában is a programozott szülés mellett döntenek. Az esetek jelentős részében a saját életét könnyebbé és tervezhetővé alakítani kívánó orvos akaratát tükrözi ez, és természetesen a Magyarországon teljesen általános hálapénz ösztönzője is szerepet játszik a döntésben.*Jellemzően minél több orvosi beavatkozás történik, annál több hálapénzre számíthatnak az orvosok. A választott orvosi rendszer is ezt erősíti, mint az a Semmelweis egyetem amerikai kutatójának nemrég megjelent tanulmányából is kiderült: az ügyeletben szülőknél alacsonyabb a mesterséges szülésindítások aránya, mivel nekik nem kell a választott orvosuk szabadságához vagy napirendjéhez igazodniuk. (Más országokban ezt az időproblémát orvosválasztás helyett praxisválasztással oldják meg, ebben az esetben ugyanis a praxisban dolgozó orvosok helyettesíthetik egymást.) Ugyanakkor a másik oldalon is egyre gyakoribb, hogy anyák a programozott császárt preferálják, ezt adott esetekben a bulvárhírek is terjeszthetik.

A nem indokolt mesterséges szülésindítással az a fő gond, hogy kockázatos, és számos nem várt hátrányos következménye lehet, amelyek aztán további orvosi beavatkozásokhoz vezetnek. Az esetek legnagyobb részében császármetszéssel ér véget a beavatkozás, ami Magyarországon szintén különösen magas nemzetközi összevetésben.*Erről nincsenek országos adatok, de néhány kórház bevallott császár-arányait meg lehet nézni a KANGA Egyesület adatbázisában.

Van egyébként egy másik magyarázat is, amivel szakértők magyarázni szokták a születésszám napok közötti eltérését. Ez a különböző időjárási frontok hatása. Napon belüli időjárási és születési adatok híján egy durvább megoldással*Az OMSZ honlapján 2010-ig öt magyar városban elérhető adatai alapján soroltam be a napokat felmelegedéssel és lehűléssel jellemezhető, illetve normális napokra. Ehhez a megelőző két napi átlaghőmérséklet és az aznapi minimum, illetve maximum hőmérséklet eltérését vettem alapul (8 fok eltérés volt a kritérium). néztem meg, van-e összefüggés. Kiderült, hogy van, de minimális: felmelegedés idején több, lehűlés idején kevesebb gyerek születik. Ez az eltérés azonban messze nem akkora, mint amit fentebb, az intézményi-emberi tényezőnél lehetett látni.

 

Ami pedig a cikk elején felvetett kérdést illeti, tehát hogy milyen mintázat szerint oszlanak meg a születések éven belül, itt is érdekes fordulatnak lehetünk tanúi. Míg a hetvenes években október és január között volt alacsonyabb a születésszám az év átlagához képest, addig mostanra ez fokozatosan a március-június közötti időszakra csúszott. Szeptember közepén viszont hagyományosan megugrik a születésszám, általában ilyenkor születik éven belül a legtöbb gyerek. (Ebből 39 hetet kivonva az jön ki, hogy éppen a karácsonyi ünnepek környékén fogannak leggyakrabban a magyar gyerekek.)

Ezt a változást végigkövethetjük ezen az ábrán, ami évtizedenként mutatja a napokra átlagosan eső születésszámot.

 

De természetesen erről is jól leolvasható, hogy melyik évtizedben melyik nap volt ismétlődően munkaszüneti nap.

Adat demográfia szülés születés Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2019. december 10. 09:43 Adat

Ez a térkép megmutatja, hogy a magyarok főleg munkába járnak repülővel

A londoni Luton reptér annyira az ingázó kelet-európaiakra állt rá, hogy onnan Amszterdam mellett Bukarestbe, Varsóba és Budapestre jönnek a legtöbben.

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 17:27 Adat

Idén végre megtörhet a használt kocsik uralma

Hosszú évek óta először helyezhetnek forgalomba kevesebb használt importkocsit, mint új autót. A trend eddigi nyertesének a Suzuki tűnik.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. december 11. 09:52 Közélet

Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet

A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé.

Avatar Avatar
2019. december 11. 06:49 Vállalat

Ezért érzed úgy, hogy a te béred lassabban nő, mint az átlag

Jól kell megválasztania az iparágat és a céget, aki jól akar keresni. Végső soron oda érdemes menni, ahol nagyobb teljesítményhez segíthetjük a vállalatunkat.

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.