Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. szeptember 1. 16:31 Adat

Hirtelen sokkal több lett a dinoszaurusz, és ennek egészen meglepő oka van

A velem egykorúak, ha megerőltetik magukat, vissza tudják idézni a legtöbb dinoszaurusz-fajt, amivel a gyerekkorunk idején megismerkedhettünk mondjuk az Őslények országa című rajzfilmből: t-rex, triceratops, stegosaurus, brontosaurus és még néhány. (Még akkor is, ha a közismert dinoszauruszok egy része kamu, például a velociraptor, ami valójában egy elég apró tollas gyík volt. A filmbeli megfelelője a deinochynus, ami ugyan görögül azt jelenti, hogy “rettenetes”, de még sem volt elég menő név a filmkészítőknek. Egyébként ez is tollas volt.)

De ennek vége, a mai gyerekek már ezeknek a sokszorosával ismerkedhetnek meg a mostani dinoszauruszos könyvekből, köztük olyan dinoszauruszokról, amelyekről korábban nem is hallhattunk. Nem azért, mert a gyerekkönyvek írói sokkal nagyobb tudásanyagot szeretnének átadni, hanem egyszerűen sokkal több lett a dinoszaurusz. A kilencvenes évek közepétől ugyanis hatalmas lendületet kapott az őslénytan, azaz a paleontológia, és elképesztő tempóban felgyorsult a dinoszauruszfajták felfedezése.

Ezt mutatja a következő ábra Jonathan Tennant tanulmányából:

 

Mint a fenti grafikonból is látszik, az utóbbi húsz év a dínófelfedezés fénykora volt. 1995 óta másfélszer több új dinoszauruszfajt fedezetek fel, mint korábban összesen.

De mi történt a kilencvenes évek közepén? Igen:

1993-ban megjelent a Jurassic Park című film,

ami egyrészt világszerte a kutatók új generációját terelte a pályára, másrészt jelentősen megkönnyítette, hogy a már aktív paleontológusok forráshoz jussnak, és finanszírozni tudják az ásatásokat. Elsősorban a közvélemény érdeklődését korbácsolta fel Spielberg filmje, ezért a kutatási forrásokat elosztó politikusoknak-bürokratáknak sem kellett magyarázkodniuk, hogy miért adnak pénzt valami olyanra, aminek – legalábbis közvetlenül – nincsen óriási gazdasági haszna. (A Jurassic Park egyébként a dinoszaurusz-DNS tanulmányozásának is lendületet adott.)

Ugyanebben az időben kezdődött a növekedési ugrás több feltörekvő országban, amelyek nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a korábban igen Észak-Amerika- és Európa-központú őslénytudományba. Különösen Kína, illetve Brazília és Argentína lett izgalmas terület. Ezekben az országokban adott volt a hatalmas és érdekes kőzetekben gazdag terep, ráadásul a bányászat és a mezőgazdaság is korábban érintetlen területekre terjedt ki, így gyakran bolygattak dinoszaurusz-csontvázakban gazdag rétegeket. Ugyanekkor ezekben az országokban – részben nacionalista indíttatásra – jelentős pénzt raktak a hazai paleontológiai szakma felépítésébe.

Korábban az észak-amerikai T-Rexeket tartották a dinoszauruszvilág csúcsragadozóinak, azóta viszont felfedezték Argentínában a Gigantosaurus carolini-t, Mongóliában pedig a Tarbosaurus bataart, amelyek mind legalábbis versenyre kelnek ez addig legnagyobbnak gondolt szárazföldi húsevővel. Kínában pedig rengeteg érdekes tollas dinoszaurusz került elő, amelyek forradalmasították az emberiség megértését a dinoszauruszok és a ma élő madarak evolúciós kapcsolatáról.

A tudomány már a kilencvenes évek elején is a határán volt annak a konszenzusnak, hogy – legalábbis két lábon járó, theorpoda dinoszauruszok – a madarakra hasonlító, tollas és gyors, melegvérű állatok voltak, nem pedig hüllőszerű, lomha és pikkelyes lények, a Jurassic Parkba ez az elgondolás még nem talált utat. Mint a film készítői elárulták, azért, mert a tollas dinoszauruszok nem néztek ki elég félelmetesen, a későbbi részekben pedig már nem akartak változtatni azon, ami sikeresnek bizonyult. Ezért paradox amennyire hálásak lehetnek a dinoszaurusz-kutatók a Jurassic Parknak, annyira mérgesek is rá a tudatos tudományos hűtlenségek miatt.

A dinoszaurusz-robbanásból Magyarország sem maradt ki, a kétezres években találták a bakonyi Iharkút melletti bauxitbányában az első hazai dinoszauruszfajokat. Ezek a Hungarosaurus, a Bakonydraco, és az Iharkutosuchus neveket kapták. Később Villány és Ajka mellett is fontos lelőhelyekre bukkantak az MTA kutatói.

Arról egyelőre fogalma sincs a tudósoknak, hogy mikor érhet véget a megismert dinoszauruszfajok ugrásszerű növekedése. Az őslények evolúciója közel kétszázmillió évig tartott, mi viszont ebből csak néhány pillanatnyi időszakra látunk rá. A dinoszaurusz-fosszíliákat továbbra elsősorban a felszínhez közeli helyeken találják meg, miközben mélyen a föld alatt elképesztő gazdagságú lelettömeg lehet.

Adat dinoszaurusz Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Bucsky Péter
2019. december 9. 06:58 Adat

Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek

Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.

Jandó Zoltán
2019. december 5. 17:27 Adat

Idén végre megtörhet a használt kocsik uralma

Hosszú évek óta először helyezhetnek forgalomba kevesebb használt importkocsit, mint új autót. A trend eddigi nyertesének a Suzuki tűnik.

Hajdu Miklós
2019. december 4. 10:19 Adat

Nem áll rosszul Budapest, de Prága és Bécs sokkal népszerűbb a turisták körében

A magyar főváros stabilan tartja magát a világ száz legfontosabb turisztikai célpontját jelentő város között.

Fontos

Kasnyik Márton
2019. december 9. 16:32 Vállalat

Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket

Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER-cégeibe az MNB kötvényprogramjában.

Váczi István
2019. december 7. 07:41 Élet

Mikor szabadulunk meg a füstokádó városi buszoktól?

Csak Budapestre négyféle szerződéstípussal érkeztek új buszok 2010 óta, de még így is rengeteg környezetszennyező jármű szállít utasokat, akárcsak sok vidéki városban.

Kasnyik Márton
2019. december 6. 06:59 Vállalat

Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát

Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.