Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. július 12. 12:04 Adat

Vagy egyre többet eszünk étteremben, vagy egyre kevesebbet csalnak a vendéglátósok

Szinte biztos, hogy 1300 milliárd forintnál is több pénzt hagynak 2019-ben a vendégek a hazai kereskedelmi vendéglátóhelyeken. Ez nagyjából nyolcadával lenne több, mint a 2018-as költés. A növekedés üteme azonban csak első ránézésre kiugróan magas, az éttermek forgalma ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kimutatásai szerint évek óta ilyen ütembe bővül.

Sokatmondó adat, hogy miközben 2016-ban még egyetlen olyan hónap sem volt, amikor 100 milliárd forintnál többet költöttünk volna a magyarországi kereskedelmi vendéglátóhelyeken, addig tavaly már hat hónapban is ez volt a helyzet. A nyári csúcson pedig jóval 120 milliárd feletti volt a forgalom, sőt augusztusban a 130 milliárdot karcolta.

 

A piac egyébként nem nem meglepő módon elég szezonális: nyáron sokkal többen esznek étteremben és ülnek be kocsmákba, mint télen. Az éves mélypontnak számító januárban jellemzően 40-50 százalékkal alacsonyabb a forgalom, mint augusztusban. Ez alapján egyébként idén a nyolcadik hónapban akár a 150 milliárdos bevétel is összejöhet a szektornak, hiszen már januárban is majdnem 80 milliárdot hagytunk a vendéglátóhelyeken.

Tavaly az év egészében kevés híján 1170 milliárd forint volt a hazai kereskedelmi vendéglátóhelyek összesített forgalma. Ez az egy évvel korábbinál hatodával több, a 2015-ös adatnak pedig szinte pontosan a másfélszerese.

A növekedésnek három összetevője van. Egyrészt egyre többször megyünk ilyen helyekre: tavaly minden hónapban 30-35, az idén pedig már nagyjából 40 százalékkal volt magasabb az értékesítés mennyisége, mint 2015 hasonló hónapjában. Az eladott volumen annak ellenére emelkedik ilyen meredeken, hogy az árak is egyre magasabbak,

a drágulás további 30-40 százalékkal járulhatott hozzá a bevételek megugrásához.

A harmadik nagyon fontos tényező – aminek a hatása az eladott mennyiségben jelenik meg – az ágazat fehéredése. Korábban már írtunk róla, hogy 2010 óta közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás az olyan kormányzati intézkedések hatására, mint például az online pénztárgépek és a cégek közötti online számlázórendszer bevezetése vagy éppen az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) kiépítése. Az egyik leginkább érintett ágazat pedig épp a vendéglátás volt, ahol jelentősen csökkent a be nem vallott bevételek aránya.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 ótaOnline pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.

 

A KSH a kiskereskedelmi forgalom egészére meg is becsülte, hogy milyen hatása volt a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötésének. Eszerint a forgalom átlagosan több mint 2,5 százalékkal bővült azoknál a vállalatoknál, amelyek bevezették a technológiát. A hivatalnál ezt tekintik gazdaságfehéredési hatásnak.

Az online pénztárgépek miatt a KSH egyébként idén márciusban a hazai vendéglátóhelyek forgalmának mérési módszertanán is változtatott. Az adatokat visszamenőleg is újraszámolták, ami elég jelentős ugrást eredményezett:

az új módszertan szerint havonta átlagosan 6 milliárd forinttal magasabb forgalom adódott,

de volt olyan hónap, amikor a különbség a 10 milliárdot is meghaladta.

Mivel a leírásból nem volt teljesen egyértelmű, megkérdeztük a statisztikai hivataltól, hogy ez minek köszönhető, mekkora a szerepe benne az ágazat fehéredésének. A KSH-nál azt válaszolták, hogy egészen biztosan volt ilyen fehérítő hatás, ami a forgalom növekedését is okozhatta, de a jelentős eltérésnek ebben az esetben nem ez a magyarázata, hanem az, hogy az online pénztárgépek révén kapott adatokat felhasználva a korábbiaknál pontosabb becsléssel tudtak adatokat előállítani.

Érdekesség, hogy a kereskedelmi vendéglátóhelyek mellett a statisztikai hivatal külön kezeli a munkahelyi éttermeket, ahol azonban teljesen más tendenciákat lehet tapasztalni. Ezek forgalma szinte egyáltalán nem nőtt az elmúlt négy évben.

 

Sőt, mennyiségben jelenleg jellemzően havonta 8-10 százalékkal kisebb forgalmat bonyolítanak le, azaz a bevételük csak azért magasabb némileg a 2015-ösnél, mert emeltek az áraikon. Más kérdés, hogy így is jelentősen, havi 6-12 milliárd forinttal járulnak hozzá a vendéglátóhelyek összesített forgalmához. Méghozzá úgy, hogy a szezonalitás itt épp fordítottja a kereskedelmi egységeknél tapasztalhatónak: nyáron, amikor jóval többen mennek szabadságra, látványosan visszaesik a munkahelyi menzák bevétele, télen és a tavaszi hónapokban viszont magasabb.

Adat étterem KSH vendéglátás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2019. szeptember 20. 16:47 Adat

A magyarok egy picit jobban szennyezik a bolygót, mint bárki más, de Áder János szerint mi nem számítunk

Több mint kétszer akkora a magyar széndioxid-kibocsátás, mint ami a fenntarthatósághoz kell. A "környezetvédő" köztársasági elnök szerint nem nekünk kell cselekednünk.

Hajdu Miklós
2019. szeptember 18. 17:28 Adat

Az EU-ban hanyatlik, Magyarországon dübörög az új autók piaca

A magyarok egyre csak veszik az új autókat, mintha ezzel Európában lassan utolsóként az ország számára kulcsfontosságú, de az elmúlt néhány évben nehéz helyzetbe került iparág megmentésén igyekeznének.

Stubnya Bence
2019. szeptember 18. 15:24 Adat, Világ

Már most is előzi a magyart, de pár év alatt még meg is dupláznák a lengyel minimálbért

Vannak kockázatai is a háromszázezer forintos lengyel minimálbérnek. A lengyel cégek remélik, hogy csak választási ígérgetés a lengyel kormány új terve, pedig Lengyelország eddig is élen járt a minimálbér emelésében a régión belül is.

Fontos

Bucsky Péter
2019. szeptember 20. 07:00 Vállalat

Startupok helyett saját magukat támogatják az MVM cégének vezetői

Kétszer akkora a veszteség, mint amit befektettek. És azt is olyan cégekbe, amelyeknél nem látni életképes üzleti modell nyomát sem.

Tóth István János
2019. szeptember 19. 15:50 Közélet

Javítja a korrupció ellenőrzését az iskolázottság szintje?

Magyar adatok bizonyítják az összefüggést: ahol többen érettségiznek, ott aránylag kevesebbet lopnak.

Jandó Zoltán
2019. szeptember 19. 06:48 Közélet

Megkérdeztük a főpolgármester-jelölteket, hogy mit szólnának egy budapesti olimpiához

Karácsony Gergely és Puzsér Róbert sem támogatna egy budapesti olimpiai pályázatot. Közben a kormány erőből áttol minden olyan fejlesztést, ami az olimpia ellen szól, így fogynak az érvek az ötkarikás játékok ellen.