Nem szűnik a dízelautók visszaszorulása az európai autópiacon, a kontinens autógyártóit tömörítő szövetség, az ACEA legújabb statisztikái szerint. Az idei év első három hónapjában az újonnan eladott autók hatvan százalékát benzinmotorral szerelték az Európai Unióban, míg a dízelautók aránya csak egyharmad körüli volt. A maradék 8-9 százalékon az elektromos, hibrid és egyéb alternatív meghajtású autók osztoznak.
A dízeleladások 18 százalékkal estek vissza 2018 és 2019 első negyedévei között, ami hasonló az egy évvel korábbi adathoz. A gázolajos autók csak az az apró balti államokban és Németországban tudtak némi téret hódítani, Magyarországon pedig stagnált a népszerűségük, míg a többi tagállamban jócskán visszaszorultak.
A benzines kocsik eladásai ugyanakkor a legtöbb tagállamban növekedtek, unió-szerte 3,3 százalékkal több új Otto-motoros autót adtak el a gyártók az egy évvel korábbi adathoz képest. Az európai autópiacon az elmúlt mintegy fél évben tapasztalt általános kereslet-szűkülés tehát leginkább a dízeles járműveket érinti.
A hazai autóvásárlók eleve ritkábban választották a benzinesekhez képest jellemzően drágább, de kevesebbet fogyasztó dízelautókat, mint a nyugat-európai sofőrök. Ennek ellenére a gázolajos technológiát a magyarok is évről évre kisebb arányban választják új autó vásárlásakor, az idén január és március között eladott gépkocsik 22 százalékát hajtotta dízelmotor. Eközben a hibrid és elektromos hajtásláncok lassan, de folyamatosan terjednek.
Nincsenek tehát könnyű helyzetben a korábban a dízeles modelleket fejlesztő autógyárak. Az egyre szigorodó szén-dioxid kibocsátási normáknak a benzinmotoroknál általában hatékonyabban működő dízelekkel valószínűleg könnyebben tudnának megfelelni, ráadásul a kilencvenes és a kétezres években inkább a gázolajos motorok fejlesztésére helyezték a hangsúlyt.
A fogyasztók azonban egyre kevésbé vevők a dízel-technikára a Volkswagen botránya óta, a nagy autókról viszont nem mondanának le, sőt, a városi terepjárók őrült népszerűségnek örvendenek. A legújabb várakozások szerint a piaci és a szabályozói nyomás közepette a gyárak kénytelenek lesznek felhagyni a kisebb modellek forgalmazásával.
Adat
Így gyűjtött össze 3000 milliárdot kilenc NER-üzletember néhány év alatt
Orbán Viktor egy interjúban pár hete azt mondta, hogy nem csak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István futott be nagy karriert. Valóban voltak még legalább heten.
Sokkal olcsóbbak a romániai ingatlanok, miért akarnak mégis magyar házakat venni?
A román ingatlanpiac a leginkább megfizethető az egész EU-ban, ám az ország nyugati részén nagyon jelentős áremelkedés zajlott le az utóbbi tíz évben.
Miért ne tudná saját pénzből emelni a tanárok bérét a kormány?
Az egyetemek felé súlyozta át az oktatási kiadásokat a kormány, ezért lenne nehezebb csak hazai forrásból emelni a közoktatásban dolgozók bérét.
Fontos
Nem is állnak olyan rosszul a magyar fizetések a régiós mezőnyben
A magyar nettó átlagbérek meghaladták a szlovák, cseh, román, lett, észt béreket is az árkülönbségek kiszűrését lehetővé tevő vásárlóerő-paritáson számolva.
Meg vannak számlálva a titkosított fizetések napjai
A jövőre már kötelező átláthatóság komoly feszültségeket okozhat a munkahelyeken, ha nem készülnek fel a cégek a felmerülő kérdések megválaszolására.
Hatalmas bukást kockáztat azzal, ahogyan Trump a nyersanyagokat hajszolja
Grönland vagy Ukrajna erőforrásainak megszerzése ártana az amerikai olajiparnak és a zöldenergiába fektető republikánus államoknak is, miközben komoly külpolitikai költségekkel jár.
