Hírlevél feliratkozás
Jandó Zoltán
2019. január 14. 17:10 Adat

Lehet, hogy nem érdekel minket, hogy drága a benzin, de azért érezzük

A rendelkezésre álló forrásaikhoz mérten kifejezetten sokat költenek a magyar háztartások utazásra. Mármint nem nyaralásra, hanem arra, hogy eljussanak egyik pontból a másikba, például munkába. Az Eurostat napokban közölt adatai szerint 2017-ben a háztartások az összes kiadásuk 13,2 százalékát szántak ilyen célra, amivel az EU felső harmadába tartozunk, a közvetlen régiónkból pedig arányaiban csak Szlovéniában fordítanak ennél is többet közlekedésre az emberek.

Persze ennek magyarázata nem elsősorban az, hogy nemzetközi összevetésben drága lenne a közlekedés Magyarországon, hanem, hogy a jövedelmi szintek még mindig messze elmaradnak az uniós országok többségétől. A háztartások egy főre vetített teljes költése csak Bulgáriában, és Romániában alacsonyabb, mint itthon, ám ez a két ország is rohamosan közelít hozzánk. Tíz éve még bő másfélszer annyit költöttünk, mint a bolgárok, és közel 30 százalékkal többet, mint a románok, 2017-ben azonban előbbiekkel szemben nagyjából 35, míg utóbbiakhoz viszonyítva 10 százaléknál is kevesebb volt az előnyünk.

 


Ezért nem lehet meglepetés, hogy a közlekedés úgy viszi el a magyar háztartások költségvetéseinek egy jelentős részét, hogy összegszerűen egyébként az a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Fejenként 800 eurónál olcsóbban csak Bulgáriában, Romániában és Szlovákiában ússzák meg az emberek az utazgatást. A legtöbb nyugati országban ennél legalább háromszor többet költenek, de Luxemburgban például a magyar adat közel hatszorosát szánják közlekedésre.

Itthon ráadásul 2017-ben látványosan megugrott az az összeg, amit a távolság leküzdésére kellett fordítanunk. Ennek elsődleges magyarázata az, hogy az addig csökkenő kiskereskedelmi üzemanyagárak tavalyelőtt ismét emelkedni kezdtek. Emiatt a közlekedési kiadásokat itthon elsősorban az dobta meg, hogy a személygépjárművek fenntartása jóval többe került: 2016-ban teljes büdzséjük 7,9, egy évvel később azonban már 8,5 százalékát fordították erre a magyar háztartások.

 

Ez egyébként az egyik legnagyobb mértékű növekedés az egész EU-ban, és jól mutatja azt is, hogy a benzinvásárlást az elmúlt időszakban már az árak emelkedése sem veti vissza itthon. Míg korábban a drágulásra azért hajlamosak voltunk úgy reagálni, hogy letettük az autót, vagy legalább kevesebbet használtuk, ma már ez egyáltalán nem általános. Mindez azt is jelenti, hogy 2018-ban még tovább nőhetett a közlekedés részesedése a háztartások költségvetésében, hiszen tavaly tovább emelkedett az üzemanyagok ára, amiből azonban ennek ellenére is többet vásároltunk.

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár egyáltalán nem érdekel minket, hogy drága a benzinEgyáltalán nem tankolunk kevesebbet azért, mert drága az üzemanyag, sőt gázolajból soha nem fogyott még annyi, mint júliusban.

 

A háztartási járművek fenntartására fordított összeg mellett egyébként a különböző közlekedési szolgáltatásokra, illetve az autóvásárlásra*egészen pontosan járművásárlásra szánt pénz része a közlekedés kategóriának az Eurostat értelmezésében. Az ezekre vonatkozó adatokból egyrészt az látszik, hogy a tömegközlekedés még a jövedelmi viszonyokhoz képest sem tűnik drágának itthon, másrészt pedig, hogy új autóra nem igazán jut pénze a magyaroknak. Utóbbira a 2008-as válság előtt még teljes költségvetésük több mint huszadát szánták a háztartások, ez azonban 2010-re a felére csökkent, és erről a szintről azóta sem mozdult el érdemben.

A 2,9 százalékos arány 2017-ben fejenként 200 eurót jelentett, ami egy átlag háztartásnál nagyjából 480 eurót, azaz bő 150 ezer forintot jelent. Ennyi pénzből még egy olcsóbb új autót is nagyjából másfél évtizedig tart kigazdálkodni, ami megmagyarázza, miért importálunk olyan autókat, amelyekhez nyugaton már nem akarnak hozzányúlni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlyan autókat importálunk, amelyekhez nyugaton már nem akarnak hozzányúlniHallottál már a kettőstömegű lendkerékről? Pedig elég sok mindent elmond arról, hogy milyen autókat hozunk be nyugatról.

Adat autóvásárlás háztartások közlekedés üzemanyag Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2020. május 31. 07:29 Adat

Több megyéből is egyik napról a másikra eltűnt a koronavírus-fertőzöttek harmada-negyede

Magyarország nagy részén valószínűleg sok értelme nincs az operatív törzs által immár két hónapja naponta közölt megyei szintű adatoknak.

Kasnyik Márton
2020. május 29. 11:10 Adat

Sok eladatlan készlettel várja a nagy visszaesést a magyar gazdaság

A háztartások még fogyasztottak, de a többi területen már látszott közeledő válság az első negyedévben.

Hajdu Miklós
2020. május 22. 12:32 Adat

A BCG-oltás függ össze legerősebben a járvány súlyosságával számos tényező közül

Számos nyomon elindultak annak feltárásához, hogy miért bizonyos országokban vált súlyossá a koronavírus-járvány. Ezek egy részét a nemzetközi statisztikák is megerősítik.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.